Rendezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Kállai István: XX. századi főszolgabírói iratanyag rendezése. • 1956. [LH 1956/2-3. 68-78. p.]

hosszabbításokat, idegen állampolgárok lakhatási engedélyeinek ellenőrzését, utlevélmcghosszabbitás véleményezését erkölcsrendészeti ellenőrzéseket (csárdák, kocsmák, stb. felett), építési engedélyeket, egyes személyek közsegélyezését, nemzetiségi ügyeket, tüzesetek bejelentését, tűzoltó tanfolyam anyagi biztosítását és még számos ügyet a járás területére vonatkozóan. A rendészethez kapcsolták a munkás- és cselédügyeket, melyeket csaknem kizárólag a főszolgabíró intézett Előtte kötötték meg a gazdasági cselédek, a mező- és erdőgazdaságok munkások alkalmazási szerződéseit, illetve a főszolgabíró záradékolta ezeket a szerződéseket. A mezőgazdasági nunkástoborzás engedélyezése szintén a főszolgabíróhoz tartozott, valamint ő vezettette vissza karhatalommal a rossz bánásmód miatt eltávozott gazdasági munkásokat. A gazdasági munkások minden panaszukkal a főszolgabíróhoz fordulhattak, aki csak a legritkább esetben szolgáltatott nekik igazságot. Néhány példa erre: az eszterági (Baranya vm.) uradalom gazdasági cselédei panaszt tettek az intéző ellen, mivel a nekik járó fából megtakarított mennyiséget nem engedte eladni, hanem uzsora áron maga akarta átvenni. A főszolgabíró az intézőnek adott igazat (Pécsi Állami Levéltár, pécsi j. főszolgabíró közig, 686/4939. sz.) Hasonló eset az, amikor ugyanebben az uradalomban szerződtetett aratómunkások nem kapták meg előre kikötött bérükd, hanem annál kevesebbet kaptak. A főszolgabíró nekiesem adott igazat. (Pécsi j. főszolgabíró közig. 4455/4939. sz.) Ezek az esetek is bizonyítják, mi volt a főszolgabíró szerepe a mezőgazdasági munkások követeléseivel kapcsolatban. Hasonló tevékenységet tükröznek az iparüggyel kapcsolatban keletkezett iratok is. Iparügyi vonalon az ipar- és telepengedélyek, iparigazolványok, munkakönyvek, mestorvizsgaengedélyek, tanoncszerződések mellett olyan iratok is vannak, melyek közvetlenül az ipari munkások helyzetére vonatkoznak. így a főszolgabíró ellenőrizte a munkabérek megállapítását, a munka vasárnapi szüneteltetését, a munkarendet, az alkalmazottak munkaviszonyára vonatkozó törvényes rendelkezések betartását. A főszolgabírónak kellett bejelenteni a tömeges munkáselbocsátásokat, és a munkástoborzásokat is ö engedélyezte, valamint a munkavállalók panaszaikkal is hozzá fordulhattak. A főszolgabíró ellenőrizte továbbá az ipartestületek működését és vagyonkezelését. így a főszolgabírói hivatal egyes iratai erre nézve is' támpontul szolgálnak. Az 4884. évi ipartörvény értelmében a főszolgabírói hivatal több iparügyi nyilvántartást .volt köteles vezetni. Ezek közül legfontosabb az iparlajstrom, melybe minden iparbejelentést és tcíepengedélyt, valamint az iparűzéssel kapcsolatban történt minden változást be kellett jegyezni. (-1884: XVII. te. 478. §) Hasonlóan jegyzéket kellett vezetni a kiállított munkakönyvekről, amely jegyzék folyöszámát a munkakönyvre is rávezették. (4884: XVII. te. 407. §) Lajstromot kellett még vezetnie az iparhatóságnak a területén alkalmazott segédekről is. Fel kellett jegyezni a segédek nevét, foglalkozását, személyleírás ét. munkakönyvének számát, iskolai végzettségét, a munkaadó iparos nevét, lakását, foglalkozását, a segéd munkaviszonyának megkezdését és megszűnését, valamint munkabőrét. Az iparügyi iratok tehát jelentős részt foglalnak el a közigazgatási iratok között és számos önálló lajstromot is tartalmaznak. A tapasztalat mégis azt mutatja, hogy nem lehet külön csoportnak tekinteni, mivel a lajstromok kivételével az iratokat nem külön, hanem a többi közigazgatási irattal együtt kezelték. Az egyes lajstromokat éppen ezért leghelyesebb a közigazgatási iratok végén elhelyezni, A közigazgatási iratok egyrósze gazdasági természetű ügyet tartalmaz, melyeknek főleg ellenőrzési és rendészeti jellegük van. Idesorolhatjuk a legeltetési társulatok, hegyközségek, erdöbirtokossági társulatok és a zsellérbirtokosság működésével kapcsolatos iratokat. (Jegyzökönyvek, költségvetések, számadások.) Főszolgabírói hivatalon mentek keresztül az egyes akciók (kukoricamoly, gyapjaspille irtás, oltóvesszők juttatása, stb.) ós pl. az állami lóvásárlásokat is a hivatal szervezte meg. A főszolgabíró ellenőrizte a mező-, hegy- és erdőőrök munkáját és vadászati ügyekben is intézkedett (pl orvvadászat). Kezdetben a főszolgabíró végezte a szérűk felülvizsgálását, később csépiési engedély ügyekben intézkedett Mezőgazdasági összeírások, átlagár kimutatások szintén találhatók az iratok között. Találunk egyes vizjoggal kapcsolatos panaszokat is. valamint olyan jegyzőkönyveket, amelyek vizimüvek hatósági felülvizsgálatára vonatkoznak. A vármegyei szabályren." 74