Rendezés
IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Sümeghy Dezső: A megyei levéltárak rendezése. • 1945. [LK 1942-1945. 52-65. p.]
A MEGYEI LEVÉLTÁRAK RENDEZÉSE 63 c) Ellenben mosolyt keltő tudatlanság jele a harmadik példa: Sopron vármegye levéltárában rendezésre váró, szét= hullott iratok közül kiszedegették, s külön gyűjteménybe hordták össze a «jegyzőkönyveket», nem tekintve azt, hogy kgy., kb., kpv., avagy csak egy konkrét ügy jegyzőkönyvi alak= ban készült iratáról van=e szó? A levéltárkezelés ilyen értelemben való egyöntetű mechani= zálásának alapja tehát mindig a közigazgatástörténet és éppen ez teszi lehetővé, sőt szükségessé a megyeszervezet minden változásához való alkalmazkodást, tehát ha kell, új kútfők, cso= portok, vagy alcsoportok beiktatását. (Példa erre a kisgyűlési jegyzőkönyvek besorolása a levéltárba, ahol ez szokásban van, vagy a kb. iratok csoportjában az ingatlanforgalmi iratok soro= zatai.) így nyílik mód arra is, hogy a levéltári anyag egyes azonos jellegű darabjait, a főosztályok időrendi határvonalaira nem nézve, egy=egy közös gyűjteménybe vonhassuk össze. PL térképek, képek, érmek, letétek, anyakönyvek stb. Talán nem is kell hangsúlyoznom, hogy a levéltári mecha= nizmus megteremtésével együtt jár ennek gondos megtartása a növedék besorolásakor, s evégből az iratanyag állandó nyil= vántartása is. Ez alatt nemcsak azt értem, hogy a levéltár min= den egyes kezelési egységének meglegyen a kezelési segéd= könyve (elenchus, index stb.), vagyis ne maradhasson a levél= tárban olyan anyag, aminek tárgyköre, illetve ottléte ismeret= len — ez minden levéltárral szemben érvényes követelmény —, hanem hogy legyen olyan általános nyilvántartásunk is, erre legalkalmasabb megjelölés lenne a repertórium, mely arról is tájékoztat bennünket, milyen kezelési egységek találhatók levéU tárunkban, ezek közül melyiknél van meg változatlanul a pro= venienciával egyező s melyiknél van ettől eltérő levéltárkezel esi status quo és amely egyúttal feltünteti mindegyik időrendi határait is, sőt az esetleges hiányokat is. Ha az ezenfelül az irat= csoportok elhelyezési rendjét is megjelöljük a repertóriumban és ezt táblázatba foglalva a levéltárban alkalmas helyen kifüggesztjük" utódaink kezébe olyan Ariadné=fonalat adunk, mely= nek segítségével a levéltári labirintusban könnyű szerrel eliga= zodhatnak. Ennek a repertóriumnak az összeállítása és állandó kiegé= szítése már számos részletében inkább a leltározási munka körébe tartozik. Mindaz, amit a megyei levéltárak egyöntetű rendezéséről dióhéjba sűrítve eddig elmondottam, s amit összefoglalva belső r tartalmi vagy tudományos rendezésnek lehetne nevezni, csak
