Rendezés

IV. Megyei törvényhatóságok, szabad királyi városok és törvényhatósági jogú városok - Sümeghy Dezső: A megyei levéltárak rendezése. • 1945. [LK 1942-1945. 52-65. p.]

62 SÜMEGHY DEZSŐ tos, már ismert körülményt, hogy a vármegyei igazgatás és a levéltár között kialakult szervezeti kapcsolat tette valamikor és teszi még ma is szükségessé, hogy a különféle regesztratűrák= ból hivatalosan kiemelt, vagy ilyenekbe soha sem tartozott anyag számára is legyenek a levéltárnak alkalmas külön keze= lési keretei. Közigazgatástörténeti adottság tehát az a helyzet is, hogy a megyei levéltárak anyaga kétféleJprovenienciális és levéltári) kezelési keretben nyer elhelyezést. Ám ha ez így van, ebből az is következik, hogy az utóbbi kereteknek csak ott és csakis akkor van létjogosultsága, ha azok felállítása közigazgatástörténetileg is igazolható; ellenkező esetben meghagyásuk, vagy jövőben való felállításuk a levéltár szerkezetét leromboló önkényes eljárás lenne. Már pedig éppen ezt az önkényességet kell a megyei levéltárak kezeléséből a mechanizálással kikü^ szöbölni. Néhány gyakorlati példa talán közelebb segít bennünket a felvetett kérdésekre adott általános jellegű válasz elbírálásához: a) A proveniencia status quo=ját — elméletileg — meg= bontja, ha az ősi kezelési keretből, a gyűlési iratokból kivá=* lasztom és külön csoportokba osztva kezelem a középkori okleveleket; a litterae privilegiales*t, a perceptoralia-t, az tw= barialia=t, a caehalia=t, a deposita=t stb., stb. vagy az újabb anyagnál: ha az alispáni iratsorozatokból kiveszem az alapító leveleket, az egyleti alapszabályokat, a fontosabb jogbiztosító okiratokat stb., de ez a különválasztás a közigazgatási szervezet működésében, illetve ennek a szervezetnek a levéltár belső életét is irányító jogszerű rendelkezéseiben gyökerezik, ezen felül a levéltár rendeltetésével is egyező fontos, gyakorlati célo= kat is szolgál. Pl. gondosabb megőrzés, könnyebb kezelhetés stb., stb. Vagy egy másik példa: b) A közigazgatási szervezet működése kényszeríti a levél* tárat, hogy az anyakönyvi másodpéldányokat, melyek nem a megyei igazgatás közvetlen termékei, tehát provenienciajukat tekintve egyik megyei szerv iratanyagába sem tartoznak, de gondosabb kezelést kívánnak. — ezért kerülnek a levéltárba — külön gyűjteménybe sorozva őrizze s kezelje. Az ilyen természetű szétbontások tehát közigazgatása történeti szempontokból éppen úgy helytállók, mint pí. az abszolutizmus politikai igazgatási sorozatos iratainak felbon= tása központi és járási iratanyagra, mint csoportokra, vagy e csoportok szétválasztása: megyehatósági, alispáni, közgyűlési, tisztigyűlési stb., illetve járásonként összeállított alcsoportokra a proveniencia alapján, továbbá az anyakönyvi másodpéldányok elkülönítése felekezeti és állami részre levéltárkezelési alapon.