Rendezés

XXXVI-XXXVII. Megyei önkormányzatok/A főváros és kerületeinek önkormányzatai; Megyei jogú városi, városi és községi önkormányzatok - Az önkormányzatokról. Indoklás. • 1990.08.03 [1990:LXl. tv. = Hivatalos jogszabálytár. Hatályos jogszabályok hivatalos gyűjteménye. Elektronikus.]

kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdeket. Ilyen módon a már kiépült helyi önkormányzati rendszer arra is képes, hogy korlátokat állítson a központosítás túlzó törekvéseivel szemben. Magyarországon a tanácsrendszer helyébe e Javaslat szerint a helyi önkormányzati rendszer lép. 1949-ben történelmi útvesztés volt, hogy hazánkban fel kellett számolni az évszázados tapasztalatokkal rendelkező önkormányzati típusú helyi szerveződéseket. A szovjet típusú államszervezet megoldásaihoz hasonló magyar tanácsrendszer a túlközpontosított, valamint adminisztratív módszereket előnyben részesítő társadalom- és gazdaságszervezés helyi kiszolgálója volt. A túlzott centralizáció kevés teret adott a helyi önállóságnak. A helyi cselekvések demokratikus irányítói ténylegesen nem a választott testületek, hanem a tanácsi vezetők voltak, akiket felsőbb állami szervek kézivezérléssel kívántak mozgatni, és akik egyben alá voltak rendelve a szintén felülről vezérelt monolitikus állampárt helyi szervezetének is. Az utolsó tanácstörvény 1971-ben több önkormányzati félmegoldást próbált a régi tanácsrendszerbe beépíteni, ezek a korszerűsítési próbálkozások azonban a tanácsrendszeren belül már nem tudták meghozni a kívánatos eredményt. Mindezt felismerve az Országgyűlés a többpártrendszerű demokratikus jogállam kiépülésével egyidejűleg a tanácsrendszer helyébe az önkormányzati rendszert vezeti be. Az önkormányzati típusú helyi reform épít a magyar helyi önkormányzatok időtálló történelmi hagyományaira. A magyar sajátosságokhoz igazítva követi az európai önkormányzati fejlődésben kialakult közös értékeket és alapkövetelményeket. RÉSZLETES INDOKOLÁS /. fejezet Az 1-5. §-hoz A Javaslat az általános rendelkezések közt három kiemelkedően fontos önkormányzati jogot emel ki: az önállósághoz való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás jogát, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát. A Javaslat az általános szabályok között, valamint az azt követő fejezetekben tovább részletezi ezeket a jogokat, valamint részjogokkal, garanciákkal kibontja e jogok tartalmát, megteremti e jogok gyakorlásának szervezeti és működési kereteit. a) A helyi önkormányzatnak joga van a helyi önállósághoz: önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedileg igazgathatja a helyi érdekű közügyeket. Az önállóság az önként vállalt helyi ügyekben azt jelenti, hogy az önkormányzat szabadon vállalhat minden ügyet, amelyet törvény nem utalt más szerv kizárólagos hatáskörébe, és ezekben az ügyekben mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. A törvény által kötelezően előírt helyi feladatkörében viszont a helyi önkormányzatot cselekvési (megvalósítási) kötelezettség terheli, abban azonban önálló, hogy a törvényi kötelezettségét helyileg hogyan teljesíti. A kötelező feladatok helyi végrehajtása során az önkormányzat a helyi elképzelésekhez és lehetőségekhez igazodva további célokat tűzhet ki, önállóan alakíthatja a központi célok megvalósításának helyi módozatait. A helyi önállósághoz való jog a helyi szabadságot jelenti. Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó minden önkormányzati ügyben a törvényben garantált módon és a törvény keretei között önállóan mérlegelhet. A helyi közügyekben - a helyi közszolgáltatások szervezésénél; - a helyi közhatalmi feladatok megoldása során; - a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkájához szükséges szervezeti, anyagi-pénzügyi előfeltételek kialakításakor önállóan jár el.