Rendezés
XXXV. Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt - Közlevéltári kezelés - Útmutató az 1984-1989. évi megyei/fővárosi MSZMP iratok rendezéséhez, selejtezéséhez és segédletekkel való ellátásához. Összeállította: T. Varga György, Á. Varga László. Melléklet: 1-4. • 2002. [Levéltári Kollégium 3. sz. ajánlása]
1 Szempontok és észrevételek a rendezéshez a) A rendezés első fázisaként, mindenképpen át kell tekinteni a vezető szervek és testületek anyagát a szervezeti változások rögzítése céljából, mivel az 1984-1989. közötti években (de korábban is) számos változás következett be a pártszervek és szervezetek struktúrájában, feladat- és hatáskörében. Ehhez a munkához is segítséget adhatnak azok a megyei/fővárosi levéltárak, amelyekben már rendezték az 1984-1989. évi MSZMP iratokat vagy azok egy részét. b) Nem megfelelően rendezett anyag esetében - külön minisztériumi engedéllyel - lehetséges az átrendezés. c) A volt megyei/fővárosi pártarchívumokba került iratok körét legfelsőbb szinten az MSZMP Központi Bizottsága Titkárságának a párt iratkezelési és ügyviteli rendjét (a Központi Bizottság apparátusától az alapszervezetekig) szabályozó 1980. szeptember 8-i határozata jelölte meg. Ennek a határozatnak a végrehajtására az MSZMP KB Pártgazdasági és Ügykezelési Osztálya 1980. november és 1986. január havában kötelező érvényű útmutatókat adott ki. Ezen útmutatók ismerete a rendezéshez és a selejtezéshez nélkülözhetetlen, s minden volt megyei/fővárosi pártarchívum anyaga mellett meg kell lenniök. Abban az esetben, ha valahol mégsem találhatók, másolatban rendelkezésre bocsátjuk, csakúgy, mint az MSZMP KB Párttörténeti Intézete Archívuma által készített szakmai - módszertani dokumentumokat. (Ha ezek közül valamelyik hiányzik, kérjük jelezzék a MOL-ban T. Varga Györgynél!!) d) A rendezésnek természetesen ki kell terjednie a volt megyei/fővárosi pártarchívumok 1983. előtt keletkezett anyagának rendezetlen fondjaira és állagaira (ún. fondcsoport]'aira). e) Azoknak a megyei/fővárosi levéltáraknak, amelyek hozzákezdtek az 1984-1989. között keletkezett pártiratok rendezéséhez, fel kell mérniök az elvégzett munkát, részint azért, hogy a tapasztalatok és tanulságok a többi levéltár számára is hozzáférhetők legyenek, részint annak megállapítása céljából, hogy a rendezés megfelel-e a vázolt alapelveknek. f) A rendezésnél lehetőségek szerint tükröződjék az állami közigazgatási beosztás, illetve annak változása. De elképzelhető az is, hogy a járások 1984. évi megszűnését követően a községi alapszervezetek iratait továbbra is a volt járások szerinti tagolásban, azon belül pedig a községek ÁBC rendjében tároljuk.) g) Az 1989. nyárutóján - koraőszén bekövetkezett szervezeti összeomlás következtében a pártarchívumok olyan iratokat, irategyütteseket is átvettek, amelyekkel korábban nem vagy alig kellett foglalkozniuk, s amelyek értékelését, kezelését a szabályzatok esetenként nem is érintették; az ezen iratanyagra vonatkozó állapotfelmérést - az átadás-átvétel körülménye-inek rekonstruálására és az állagromlásra is kiterjedően - mihamarabb el kell végezni. h) A panaszügyeket ott kell megőrizni, ahol 1984 előtt. Ha eddig külön egységet képeztek, akkor ezután is külön őrizzük, ha viszont eddig az egyes osztályoknál (titkároknál) szerepeltek, akkor ezután is ott kell elhelyezni. (Ld. a j) pontot.) i) A visszaemlékezéseket és a személyi hagyatékokat tanácsos az Archívum fondjába besorolni. j) A "tükörrendezés" elve - vagyis az az előírás, hogy az érintetlenül hagyott eredeti levéltári rend mintául szolgál az ömlesztett állapotú iratanyag rendezéséhez - aligha vonatkozhat a rendezés szintjére, ugyanis a darabszintű rendezés irreális célkitűzés volna; darabszintü ren-dezés csupán a vezető szervek üléseinek iratanyaga esetében szükséges, a többi anyagnál elegendő a középszintű rendezés.
