Rendezés
XXXV. Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt - Közlevéltári kezelés - Útmutató az 1984-1989. évi megyei/fővárosi MSZMP iratok rendezéséhez, selejtezéséhez és segédletekkel való ellátásához. Összeállította: T. Varga György, Á. Varga László. Melléklet: 1-4. • 2002. [Levéltári Kollégium 3. sz. ajánlása]
2. Szempontok és észrevételek a selejtezéshez a) Az „alapszervezeti iratok" selejtezhetőségének kérdéséről a rendezést követően kell dönteni. (A rendezést lehetőleg a magasabb szintű pártszervezetek irataival kell kezdeni. Ezáltal megállapítható lesz, hogy hol találhatók a legteljesebb, a legtöbb információt tartalmazó irategyüttesek.) b) A hangulatjelentések lehetőleg minden szinten maradjanak meg. c) A levéltárinak nem minősülő anyagoknál (könyvek és sajtótermékek, kitöltetlen formanyomtatványok, tárgyi emlékek stb), a selejtezést a köziratoknál alkalmazott módon kell végrehajtani, s ezeket a levéltári anyagról a selejtezést követően azonnal le kell választani. d) A sokszorosított iratokból elegendő egy-egy példányt megőrizni. Az MSZMP elkülönült levéltári hálózatban (központi, budapesti, megyei és megyei jogú pártarchívumok) az idők során számos sajátos és problematikus szakmai elem halmozódott fel. Ezek közé tartozik a többi hazai levéltárban alkalmazott terminológiától eltérő kategóriák használata. A fondok anyagát nem állagokra, hanem fordítási hiba miatt -fondcsoportokra (később csoportokra), azokon belül őrzési egységekre tagolták. Őrzési egységen azt a legkisebb levéltári (tehát nem raktári) egységet értették, amelyet az iratok ügyköri, tartalmi, tárgyi, típus vagy szerzők szerinti összetartozása alapján, továbbá földrajzi, kronológiai szempontok szerint alakítottak ki. (Az állami levéltárakban és a pártlevéltárakban használatos fogalmak egységes értelmezését szolgáló „terminológiai , szószedet" 2002. június végére készül el, s jelen Útmutató 4. számú mellékletét fogja^ |) képezni.) fi\" Az MSZMP hatalmi stniktúrájának - pontosabban hierarchiájának - megfelelőem ^Q \) QJJ megkülönböztettek fond szintű, csoport szintű és őrzési egység szintű pártszerveket és -szerve-zeteket, sőt az ún. archívumi értékhatár kategóriájának bevezetésével az alapszervezetek bizonyos részének anyagát nem is vették át. A fondszintű pártszervek a következők voltak; a Központi Bizottság, a budapesti, a megyei, a megyei jogú, a városi és a járási pártbizottságok; csoport szintűnek tekintették az ún. közbeeső pártbizottságokat, míg őrzési egység szintűnek az ezek közvetlen irányítása alá tartozó alapszervezeteket, valamint azokat, amelyek nem estek az említett archívumi értékhatár alá. 3. Szempontok a segédletkészítéshez a) A rendezés alá vont minden irategyütteshez (fond, állag és sorozat) őrzési egység mutatót (nyilvántartást) kell készíteni. b) Darabszintű (napirendi) jegyzék készítése a vezető szervek esetében kötelező, a többi anyagnál az illető levéltár döntse el, hogy a forrásérték, a kutatottság alapján célszerűnek tartja-e más anyagrészekhez is az ilyen szintű jegyzékek készítését.
