Rendezés

XXXV. Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt - Pártarchívumi kezelés - Rendezési szabályzat az MSZMP helyi (fővárosi és megyei) archívumai számára. Melléklet az "Útmutató az MSZMP helyi (fővárosi és megyei) archívumainak működéséhez" c. anyaghoz. 5 melléklet. • [1973] [MSZMP KB PTI Archívuma]

Személyek esetében elvileg minden személy önálló fondképző. Ha férj és feleség, esetleg más rokon iratai együtt kerülnek archívumba és szátválaszlásuk az anyag összefüggéseit megbontaná, megengedhető ún. családi fond létrehozása. c) Levéltári anyagaink a fenti alapelvek és jellegük szerint a következő típusokra oszthatók: — Regisztratúra jellegű fondok; — Személyi fondok; — Gyűjteményes fondok. d) A regisztratúra jellegű fond jellemzője, hogy az iratok keletkezésénél rendszeres ügyintézés és irattározási mód érvényesült. E fondok kialakításánál és elhatárolásánál a fond-elvet teljes egészében alkalmaznunk kell. A fondképzők tevékenységére vonatkozó, de más provenienciájú iratok a fondba nem helyezhetők, még önálló fondcsoport formájában sem. e) Fenti alapelvek s jelen gyakorlatunk alapján önálló fondképzőnek (és anyagukat regisztratúra jellegű fondnak) tekintjük a megyei, járási, városi szintű és jogú párt-, továbbá fi megyei szintű és jogú DISZ-, KISZ-bizottságokat, a Munkásőrség megyei szintű és jogú területi parancsnokságait, a megyei pártszervek kiadásában megjelenő lapok szerkesztőségeit és kiadóhivatalait, a megyei pártiskolákat és az Oktatási Igazgatóságot. f) önálló személyi fondot a munkásmozgalom kiemelkedő megyei személyiségeinek, vezetőinek irataiból lehet képezni. A személyi fondot a fondelv teljes betartásával kezeljük. A fondképző által más szervektől, személyektől összegyűjtött anyagokat, továbbá azokat az iratokat, amelyek a fondképző személy társadalmi funkciói során keletkeztek a fond szerves részének tekintjük. Ha az iratok között a fondképző munkaköri tevékenysége során keletkezett dokumentumok, vagy más regisztratúra jellegű iratok is vannak, külön döntést kell hozni arról, hogy ezek a személy anyagában maradjanak, vagy a hivatali fondképző (fondképzők) irataihoz kerüljenek. Amennyiben a személyi fondban marad, gyűjteményes fond keletkezik. (Áthelyezés esetén ezt a fondtörténeti tájékoztatóban jelezni kell.) g) A gyűjteményes fond meghatározott ismérvek alapján létrehozott levéltári egység. Gyűjteményes fond alakítható ki egy vagy több személy, szervek, szervezetek, iratainak összevonásával vagy téma, földrajzi ismérv, irattípus szerint Létrehozója a fondkialakító. Gyűjteményes fondokat kell kialakítani a jelenleg gyűjtemények elnevezés alatt őrzött személyi jellegű anyagokból (ha önálló személyi fond nem képezhető belőlük), a visszaemlékezésekből, s más dokumentumokból. A gyűjteményes fondok címe többek között a következő lehet: — ,,A munkásmozgalom megyei résztvevőinek dokumentumai". — „A megyei munkásmozgalomra vonatkozó visszaemlékezések." — „A megyei munkásmozgalom röplapjai." — „A megyei munkásmozgalomra vonatkozó felszabadulás előtti dokumentumok" . .. stb. h) A fond gyűjteményes jellegét a fondkönyv megjegyzés rovatában fel kell tüntetni. Azokat az egyedi iratokat, amelyek a már meglevő fondok (fondcsoportok) egyikébe semi tartoznak az ún. „Vegyes iratok gyűjteménye" c. fondba soroljuk. E gyűjteményt 10 évenként felül kell vizsgálni abból a szempontból, hogy nem halmozódott e fel olyan anyagtípus, amely indokolttá teszi a kiemelést és külön gyűjteményes fond létrehozását. i) A fond anyagának hitelesen megállapítható szerves részét képező, de elkeveredett, vagy utólag érkezett iratokkal az eljárás a következő: — Ha a rendezés előtt került elő, vagy érkezett, akkor a többi irattal azonosan kezeljük. Az előkerülés, vagy az új érkezés tényét a fondtörténeti tájékoztatóban jelezni kell.