Rendezés

XXXV. Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt - Pártarchívumi kezelés - Útmutató az MSZMP helyi (fővárosi és megyei) archívumainak működéséhez. (Szakmai előírások; 10 melléklet.) • 1973.03.01 [MSZMP KB PTI Archívuma]

B. — Kiss István személyi iratai 1919—1956 és visszaemlékezése. — a beérkezett anyag irat folyóméterben és irattári őrzési egységben megadott mennyisé­gét (egy-két irat beérkezése esetén az irat darabszámát kell megadni), — az átadó szerv, vagy személy pontos nevét (utóbbi esetben a pontos lakcímet is), — az archívumi jelzetet, ahová a beérkezett levéltári anyagot elhelyeztük. I) Az egy fondképzőtől vagy személytől egyszerre beérkező anyagokat egy sorszámmal kell el­látni, de az anyag megnevezése rovatban tételesen fel kell sorolni. :) A beérkező anyagok naplójába az a) bekezdésben meghatározott minden levéltári anyagot a raktárhelyiségben történő elhelyezésétől számított 48 órán belül be kell vezetni. ) A beérkező anyagok naplójának sorszámát (pl.: BN 2/1972) a beérkezett anyag átvételi do­kumentumára rá kell vezetni. ;) A beérkező anyagok naplóját a naptári év végén az archívum vezetője lezárja, dátummal s aláírásával hitelesíti. 33. i) Az archívum a kimenő anyagok naplójában tartja nyilván az állományból bármely oknál fogva véglegesen kiadott levéltári anyagot. D) A kimenő anyagok naplója bekötött könyv, melyet belső borítólapján az archívum vezetője a lapszám feltüntetésével és aláírásával hitelesít. :) A kimenő anyagok naplója az átadás sorrendjének megfelelően évtől függetlenül folyama­tosan sorszámozott tételekben tartalmazza az átadás keltét, a kimenő anyag pontos archívumi jelzetét, megnevezését és évkorét (szükség esetén té­teles felsorolását), a kimenő anyag iratfolyóméterben (és őrzési egységben) megadott mennyiségét (egyes iratok esetében a darabszámot), azon szerv vagy személy teljes nevét és címét, amelynek az archívum az anyagot át­adta. 3) A kimenő anyagok naplóját az archívum vezetője minden naptári év végén lezárja, dátum­mal és aláírásával hitelesíti. 34. a) Az archívum az általa őrzött valamennyi fondról — a levéltári anyag biztonsága érdeké­ben — fondkönyvet köteles vezetni. D) A fondkönyv tartósan bekötött, számozott lapokat tartalmazó kötet, melyet belső borító­lapján az archívum vezetője, a lapszám feltüntetésével és aláírásával hitelesít. :) A fondkönyv tartalmazza az egyes fondok számát, címét (a fond címe a fondképző hivatalos nevéből vagy gyűjteményes jellegű fond ese­tén a gyűjtemény tartalmára vonatkozó összefoglaló meghatározásból — szerkesztett címből — áll), a beérkezés időpontját (év, hó, nap), a nyilvántartásba vétel időpontját (év, hó, nap), a szerv vagy személy teljes nevét (utóbbi esetben címét), ahonnan a fond beérkezett. I) A fondkönyvben minden fond külön számot kap. Fondnak tekintjük a 37. pont b) bek. mel­lékletének 1/1. d. pontjában meghatározott fondképzők anyagait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom