Rendezés
XXXV. Magyar Dolgozók Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt - MSZMP iratkezelése - Általános ügyvitel és iratkezelés elvi és gyakorlati kérdéseiről. (előadás) • 1960.07.12 [MSZMP KB Pártgazdasági és Ügykezelési Osztály]
az országos központi, udvari szervek, ügykezelési munkája is egyszerű f-1 jegyzésekből állott. Széket a feljegyzéseket az illető ügyirat tartalmi kivonatát egy-egy mondatban magán az ügyiraton tüntették fel, de semmiféle segédeszközt nem használtak. A kezdetleges igazgatásban iktatókonyvnek nyoma sincs, legfeljebb a XVIII.század exoáén találkoztunk kezdetleges iktatókönyvszerü irattal. Általánosságban a XVIII. század első felétől kezdve tűnnek fel, amikor a felszaporodott iratokban már nem tudtak tájékozódni. Emiatt az iratokon lévé számok serrendjében egyetlen könyvbe kezdték beirni a számot, az irat tárgyát, esetleg elhelyezését. Párhuzamosan a segédletek keszitésével általában kezdetleges rendezői munkát is végrehajtottak s ez esetben különböző irattipusok szerint elkülönítettek egyes sorozatokat vagy gyűjteményeket. * Más segédlet-tipr.st jelent az iktatókönyv, amelynek megszületése országos viszonylatban a XVIII.század második felének közigazgatási cselekmenye. Ezt a segédletet általában felsőbb utasitásra, II. József császár korában kezdték alkalmazni a megyékben és a városokban, A császár halála után használatuk ogyideig megszakadt, majd a XIX. százáé, első évtizedében látták be újból, .hogy az ilyen jegyzőkönyv tipusu iktatókönyvre nagy szükség van. A polgári korszak uj iktatási rendszert keltett életre, a.felszabadulás előtt is használt uotinusu iktatókönyvek formájában. Az iktatókönyv lényegében továbbfejlesztette a jegyzőkönyvi formát, amikor az iratra vonatkozó olyan adatokat jegyzett fel, amelyek as irat megtalálását megkönnyítették. Semmiképpen sem helyettesitetoék azonban az akkor bevezetett úgynevezett sorkönyveket. A polgári korszak a feudalizmussal szemben három egymással együttesen használandó segédletet teremtett meg. a könyvalaku iktatókö..yvet, a szintén könyvi'ormaju mutatót és a sorkönyvet, amely az irattári elhelyezés rendjét mutatja meg. A polgári kor sajátosságához tartozik, hogy az irattárak iratkezelési rendszerük kialakítása tekintetében nem tartottak lépést az iratanyag egyre növekvő mennyisegével. Az iratanyag csak viszonylag nagyszámú segédlet alkalmazásával volt hozzáférhető.