Rendezés

XXX. Szövetkezetek - Mervó Zoltánné: A termelőszövetkezeti iratok feldolgozása a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. • 1980. [LSZ 1980/1–2. 147-154. p.]

hogy a 45/1958 Korm. számú rendelet alapján előírt 10 évi iratmegőrzési kötelezettség után begyűjtse a 10 évnél régebben keletkezett történeti értékű iratokat. Minhogy a jogutód tsz-ek az iratoknak csak durva selejtezését végezték el, beküldtek a levéltárba olyan irattípusokat is, melyeknek selejtezése a levéltárra hárult. Átvettük többek között selejtezetlenül a termelőszövetkezetek iktatott irattári anyagát is. Egyidejűleg lépéseket tett a levéltár azirányban, hogy a bankfiókoknál és a járási hivatalok mezőgazdasági osztályán kezelt tsz iratokat is megmentse a levéltár számára, hogy ezekből kiegészítse a tsz fondok hiányait, vagy új fondokat alakítson ki. A begyűjtő munka eredményeként gazdag anyaggal gyarapodott a levéltár tsz gyűjteménye. 1958-1979 között 110 fm tsz iratot vettünk levéltári növedékbe, s az anyagból 386 fondképző irata került ki, melyek részben önálló fondban, részben gyűjteményként kerültek megőrzésre. A kialakított tsz fondok száma jelenleg: 155. A selejtezés után megmaradt iratok mennyisége: 36 fm. Az iratok belső, levéltári feldolgozása A begyűjtött termelőszövetkezeti anyag a levéltárban selejtezésre, majd középszinten rendezésre került. Ezt követte az iratok dobozolása, mintaállványozása. A selejtezés végrehajtásához ténylegesen is használható selejtezési ügykörjegyzék nem állt rendelkezésre. Bár a Mezőgazdasági Értesítő 1963. évi 20. számában megjelent FM Titkársági Közlemény már ad szempontokat a selejtezés végrehajtásához, nómenklatúrája szűkkörű. Ugyan ez mondható a Mezőgazdasági Értesítő 1966. évi 23. számában tárgyban közzétett minisztériumi titkársági közleményről is. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1972. évi 35. számában közölt „Minta irattári terv a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számára" már igényesebb munka, mégis, a levéltári belső selejtezésnél az ügykörjegyzékben felsorolt megőrzési idők figyelembe vétele mellett még egyéb szempontokat is érvényesíteni kellett. 1. Figyelembe kellett venni, hogy a tsz-ek által képzett iratok a tsz történetírás primer forrásai, ezért a termelőszövetkezetekben keletkezett iratok válogatásánál körültekintően kell eljárnunk. Meghatározó az időszak, amelyben az anyag keletkezett. Legértékesebbek az 1949—1956 között keletkezett iratok, mivel a termelőszövetkezeti mozgalom szervezéséről, általános helyzetéről, fejlődéséről, gazdálkodásáról, technikai bázisának kiépüléséről ezen iratok tájékoztatják a kutatót. A tsz mozgalom első szakaszának forrásanyaga általában hiányos, emiatt a történeti helyzetkép reális megismerése érdekében sok esetben olyan irattípusokat is történeti értékűnek minősítettünk, amelyek egyébként selejtezhetők volnának, pl. állatnyilvántartások, természetbeni jövedelmek és felosztások könyve, terményszámadások könyve, adósok és hitelezők könyve, forintfolyószámlák könyve, gépállomási munkák nyilvántartása, pénztárszámadások stb., melyek később a tsz-ek ügyviteltörténetének vizsgálatánál is haszonnal forgathatók lesznek, mint mintapéldányok. Szükségesnek tartottuk továbbá az iratok megőrzését amiatt is, hogy ezen időszak szekundér forrásai, mint a Megyei Tanács Mezőgazdasági osztálya, városi, járási tanácsok mezőgazdasági osztályai, MNB járási fiókok, Pártarchívum, Termelőszövetkezeti Tanács Hajdú-Bihar megyei megbízottja stb. iratai sem teljesek. 148