Rendezés

XXX. Szövetkezetek - Mervó Zoltánné: A termelőszövetkezeti iratok feldolgozása a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban. • 1980. [LSZ 1980/1–2. 147-154. p.]

2. A tsz mozgalom második nagyobb korszakából (1957—1962) forrásaink gazdagabbak. Ezen időszak alatt a tsz-ek is nagyobb gondot fordítottak az ügyintézésre. Már iktatókönyvben tartották nyilván az iratokat s az iktatott levelezés csomói általában rendelkezésre állnak. Probléma itt annak eldöntése: selejtezzük-e ezt az anyagot, ha igen, ki és milyen szempontok alapján végezze a válogatást. A minta irattári terv előtt a selejtezés tbn. megjelent hivatkozott közlemények az iratokat 5 év után selejtezni engedik. (1963. évi közlemény: „Az iratokat csak az irattárban történt elhelyezést követő 5 év elteltével szabad selejtezni". 1966. évi közlemény: felsorolja a nem selejtezhető és a 10 év elteltével selejtezhető iratokat majd megjegyzi, hogy „az egyéb iratok általában az irattárba helyezést követő öt év elteltével selejtezhetők."J Levéltárunk korábban úgy ítélte, hogy az iktatott iratok egy része történeti értéket képvisel, ezért néhány esetben - miután a tsz-ek az iratok egyenkénti átválogatására nem vállalkoztak - az iktatott anyagot selejtezetlenül átvette általáhan 1968-ig. A levéltárban végrehajtott iratselejtezés az iktatott iratoknak legfeljebb 10%-át minősítette történeti értékűnek, de véleményünk szerint az anyag kb. 95%-a kiselejtezhető. A megmaradó 5% a tsz történetének esetleges feldolgozásánál hasznos forrásnak bizonyul, de a ráfordított munkaidő nem áll arányban az értékkel, annál is inkább, mert az iktatott iratokban rejlő történeti érték 1957 után már feltárható a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban álló szervek anyagából is pl. a V.B. jegyzőkönyből, a TSZ Tanács Ül. a területi szövetségek, a városi és járási tanácsok, illetve hivatalok mezőgazdasági osztályainak anyagából, a banki iratokból, a pártarchívumok anyagából stb., ahol az iktatott levelezési anyagokat szabályszerű selejtezés alá vonják s a történeti értékű iratokat a levéltár számára megőrzik. A Biharkeresztesi Járási Tanács Mezőgazdasági osztályának anyagából pl. a járás termelőszövetkezeteire olyan értékes források kerültek ki, mint a tsz-ek tervösszesítői, pénzügyi tervei, költségvetései, a tsz-ek összesített mérlegei, statisztikai jelentései, tsz tervek megerősítő jegyzőkönyvei, zárszámadások jóváhagyásának okmányai, beruházási iratok, kilépett és kizárt tagok leszámolási jegyzőkönyvei, tsz mozgalmi nyilvántartó lapok, tsz káderek nyilvántartásai, beruházási nyilvántartások, hosszúlejáratú hitel és állami támogatás nyilvántartásai stb., de innen emeltük ki a községek termelőszövetkezeteinek közgyűlési jegyzőkönyveit is. Ezeknek az irattípusoknak átvizsgálását a kutató annál is inkább nem nélkülözheti, mert ezekből kitekintést, összehasonlítást nyerhet más termelőszövetkezetek vonatkozásában is. Ugyancsak gazdag lelőhelye a tsz történeti kutatásnak a Megyei Tanács Mezőgazdasági osztályának, 1950. előtti időszakból pedig a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságok illetve a járási gazdasági felügyelők iratai. Ezek között találhatjuk a F.M. által kiadott működési engedélyeket, a termelőszövetkezetek zárszámadásainak járásonként! összesítéseit, a zárszámadások értékeléseit. Debrecen város Tanácsa VB Mezőgazdasági osztálya anyagában külön állagot képeznek a „Termelőszövetkezetek irányításával összefüggő iratok", melyek között 1949-től megtalálhatjuk a tagosítási jegyzőkönyveket, a termelőszövetkezetek terv- és költségvetési összesítőit, zárszámadási jegyzőkönyveket, termelési terveket, termelőszövetkezeti jelentéseket, a tsz-ek földrendezési iratait, majd a megszűnt Debrecen környéki tsz-ek felszámolási iratait. 149