Rendezés
XXIII. Tanácsok - Jároli József: A megszűnt járási hivatalok iratainak levéltári átvétele és feldolgozása: a Békés Megyei Levéltár első tapasztalatai. • 1985. [LSZ 1985/2. 19-26. p.]
a Gyulai Járási Hivatal kivételével 1950-től, 1952 vagy 1959-től vártak átvételre. A járási hivatalok épületei a hivatal megszűnése után részben a városi, nagyközségi tanácsok férőhelygondjait csökkentették, ül. kulturális, egészségügyi célokra hasznosították őket. Az irattárak felszámolását minden esetben az új kezelő is szorgalmazta, hiszen a szinte gazdátlanul maradt iratanyag akadályozta az épület tervszerű hasznosítását, nem beszélve a még élő iratanyagban való keresési munkákról. A megszűnt járási hivatali apparátus e munkáját a városi, ill. nagyközségi tanácsok korábban a járási hivatalokban dolgozó munkatársai vállalták fel időlegesen. Elvégezték a legszükségesebb keresési munkákat, de a végleges megoldás csak a levéltárba adással mutatkozott. Békés megyében a levéltár gyulai székhelyén, a megszűnt járási hivatal épületében nyílott lehetőség — a megyei tanács vb anyagi támogatásával — a teljes járási hivatali iratanyagot befogadó raktárkapacitás megteremtésére. így a Békési Fióklevéltárban elhelyezett szeghalmi járási hivatali iratanyagot kivéve, az 1984. jan. 1-ével megszűnt hivatalok iratai Gyulán nyertek elhelyezést. 1984-ben öt járási hivatal 730,42 ifm iratanyaga került beszállításra (ebből a gyulai 145,76, mezőkovácsházi 137,66, orosházi 115,00, szarvasi 183,80, szeghalmi 145,20 ifm). Az anyag évköre: g3 r ulai 1967—1982, mezőkovácsházi 1952—1983, orosházi 1959— 1981, szarvasi 1950—1980, szeghalmi 1952—1979. Az anyag zöme tehát az 1950-es évektől is tartalmaz ügyiratokat, ahol későbbi a kezdőév, már korábbi átvétel is történt. A leadandó iratok záróévét illetően is nagy változatossággal találkoztunk. Ennek elsősorban az ügyviteli szempontokban kell keresnünk az okát. A Gyulai Járási Hivatal, amelynek az anyagát 1983—1984-ben csaknem teljes egészében feldolgoztuk, 1982-ig került levéltárba. Az 1982—1983-as évek irataiból leválasztották a Békéscsaba, Gyula városok városkörnyéki községi státuszába került helységekre vonatkozó ratokat, illetve a körzetközpont szerepét betöltő Sarkad városi jogú Nagyközségi Tanács és városkörnyéki községeire vonatkozó ügyek iratait. (Hasonlóképpen a többi járások esetében is.) Az iratok szétosztása során a legtöbb ügyiratot birtokló jogutód kapta meg a segédkönyveket. A járási hivatali {ondók e csonkulása később újabb fondfelállítási gondot fog jelenteni, amikor a jogutódok irataikat levéltárba szállítják. Érdemes ezért a kezdet kezdetén pontosan nyilvántartani a szervek irattári anyagában a később leadásra kerülő, a járási hivatalok levéltári anyagába besorolandó iratokat. A beszállítás megszervezésének első lépése az átadandó anyag minél alaposabb felmérése volt, különös tekintettel a rezelvált és a nem iktatott iratok, valamint az iktatott iratanyag mind teljesebb körének meghatározására. Több esetben helyszíni tájékozódás előzte meg emiatt a beszállítás megkezdését. Az átadó városi, illetve nagyközségi tanácsok többé-kevésbé gondosan elvégeztél: a leadandó iratanyag szállításra előkészítését, volt azonban arra is példa sajnos, hogy minden igyekezetünk ellenére zsákokba ömlesztett állapotban kaptunk meg iratokat. (Az utóbbi esetben az irattári rend helyreállítását a levéltárban kellett utólag elvégezni.) Több-kevesebb keveredés az anyagban gondos szállítás esetén is előfordult. Az átvett iratanyag az összes mennyiség 10—15%-át kivéve kielégítő állapotban került levéltárba. Elsősorban mechanikus sérülés érte az anyagot, penészes, fertőzött iratok szerencsére csak néhány cm mennyiségben kerültek be. Sokkal nagyobb probléma az indigós másolatok elhalványodása, főleg az 50-es években, illetve az anyagban hagyott PVC irattartók pusztulásából adódó károsodás és a filctollal, rosttollal készített, feliratok elhalványodása a segédkönyveken. A levéltárba került járási hivatali iratok nagyobb része átesett ugyan irat-20
