Rendezés

XXIII. Tanácsok - A helyi tanácsokról. (I. tanácstörvény) • 1950.05.18 [1950:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1950. I. k. 3-9. p.]

minden kérdés megfelelő előkészítés után kerüljön döntés alá és a fontosabb ügyekben az egymás fölé és alá rendelt szervek között már az előkészítés során egyetértés és összhang jöjjön létre. A jelentősebb kérdéseket ezért a különböző szerveknek már az előkészítés szakában meg kell egymással tárgyalniok. VII. Vegyes és átmeneti rendelkezések. 61. §. A helyi tanácsnak alá nem rendelt államigazgatási szervek viszonyát a helyi tanácshoz — az illetékes miniszter javaslatára — a minisztertanács szabályozza.1

-) 62. §. Az árvaszékek megszűnnek; a jogvitás ügyekben gyakorolt hatáskörük a bíróságokra, egyéb hatáskörük pedig a végrehajtóbizottságokra száll át.13

) 63. §. A minisztertanács rendelettel szabályozza, hogy a rendőri büntetőbíróságok hatásköre a helyi tanácsokra milyen mértékben száll át. 64. §. (1) A helyi tanácsok tagjait a törvény hatálybalépését követő egy éven belül meg kell választani.14

) (2) A választások megtartásáig a tanácsok tagjait — a községi tanácsok tagjainak kivételével — ideiglenesen a Magyar Függetlenségi Népfront megfelelő szervei küldik be. (3) A helyi tanácsok beküldött tagjának visszahívására vonatkozó jogot a Magyar Függetlenségi Népfrontnak az a szerve gyakorolja, amely a tanácstagot beküldötte. 65. §. A minisztertanács a helyi államigazgatási eljárás szabályait a helyi tanácsok rendszerének megfelelően rendelettel állapítja meg. 66. §. A törvény végrehajtásáról a minisztertanács gondoskodik.

15) MINISZTERI INDOKOLÁS A TÖRVÉNY JAVASLATÁHOZ. I. A Magyar Népköztársaság alaptörvényében, az Alkotmányban meghatározta annak az egységes államhatalma és államigazgatása szervezetnek alapelveit, amely a dolgozók tevékeny és állandó közreműködését biztosítja az államhatalom gyakorlásában. Alkotmányunk 30. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az államhatalom helyi szervei a megyei, a járási, a városi, a községi és a városi kerületi tanácsok. Az Alkotmány 35. §-a értelmében a tanécsokra vonatkozó részletes szabályokat külön törvénnyel kell megállapítani. Az Alkotmány 70. §-ánaik (2) bekezdése a minisztertanács kötelességévé tette ennek a törvénynek az országgyűlés elé terjesztését. E rendelkezések alapján a miniszrtertanács megbízásából az országgyűlés elé terjesztem a helyi tainácsokról szóló törvényjavaslatot. A helyi tanácsokról szóló törvényjavaslatban következetesen és maradéktalanul érvényesülnek az Alkotmányban lefektetett alapelvek: 1. Népköztársaságunk, a munkások és dolgozó parasztok állama a város és falu dolgozói által közvetlenül választott és általuk visszahívható, a népnek felelős küldöttekből álló budapesti, megyei, járási, városi, községi és városi kerületi tanácsok egységes rendszerén építi fel államtatallmi és államigazgatási szervezetét. A helyi tanácsok az államhatalom helyi szervei, de egyben a dolgozók legszélesebb tömegszervezetei is. Az Alkotmány a helyi tanácsok kötelességévé teszi, hogy feladataikat a dolgozók széles .tömegeinek bevonásával oldják meg. A törvényjavaslatnak a tanács szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezései biztosítják, hogy a tanácsok ezeknek az alapvető követelményeknek meg tudjanak felelni. A tanácsok működésén keresztül a felszabadult nép: az ipari munkásság, a dolgozó parasztok és az értelmiség legjobbjai, — akik a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével hősies munkával építik hazánkban a szocializmust — hatékonyan fogják érvényesíteni kezdeményező és alkotó erejüket, építő bírálatukat az állam ügyeinek vitelében is. A tanácsok munkájában való tevékeny részvétel növelni fogja a dolgozó tömegek érdeklődését az állami ügyek iránt, szorosabbra fűzi az állam és a tömegek kapcsolatát. 2. A törvényjavaslat ugyanakkor, amikor az Alkotmány értelmében messzemenően gondoskodik a dolgozók bevonásáról az államhatalom gyakorláséba, egyben biztosítja az államhatalom szilárd egységét, a központi irányítást, az országos érdekek érvényesülését, biztosítja azt, hogy az államigazgatás tevékenységének minden területén előmozdítsa az ötéves népgazdasági terv megvalósítását. Az állam szilárd egysége nyilvánul meg abban, hogy a helyi tanácsok egymással fölé- és alárendeltségi viszonyban állanak és végső fokon alá vannak rendelve az államhatalom és az államigazgatás legfelsőbb szerveinek: az országgyűlésinek, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a minisztertanácsnak. A Magyar Népköztársaságban az államhatalom és az államigazgatás összes szervei a dolgozó néptől kapják megbízatásukat és mindegyikük célja azonos: a dolgozó nép szolgálata, hazánk felemelkedése, a szocializmus építése országunkban. A Magyar Népköztársaságban ezért nincs szembenálló országos és helyi érdek; a tanácsrendszer egysége kifejezi azt is, hogy a megyék, a járások, a városok, a községek fejlődése országos érdek, amelynek előfeltétele az ország erői fejlődésének előmozdítása. 3. A helyi tanácsok működésük területén az egységes államhatalom képviselői. A helyi tanács vezeti a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, védi a dolgozók jogait. Feladatát képezi a helyi gazdasági terv és költségvetés megállapítása, ezek végrehajtásának ellenőrzése, a helyi jellegű gazdasági vállalatok munkájának irányítása, a közvagyon gyarapítása. A helyi tanács végrehajtja a törvényeket, a felsőbb rendeleteket és utasításokai, irányítja az alája rendelt államhatalmi és államigazgatási szervek munkáját. A tanácsoknak — mint az államhatalom helyi szerveinek — joguk van ahhoz, hogy működési területükre 'kiterjedő hatállyal az állandó jellegű szabályozást igénylő kérdésekben mindenkire kötelező szabályrendeleteket alkossanak. III. A tanácsok az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok alapján végzik tevékenységüket. Biztosítaniok kell, hogy Népköztársaságunk jogszabályai minden téren következetesem érvényesüljenek.