Rendezés

XXIII. Tanácsok - A helyi tanácsokról. (I. tanácstörvény) • 1950.05.18 [1950:I. tv. = Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1950. I. k. 3-9. p.]

A szocializmust építő hazánkban az állami érdek egybeesik minden dolgozó egyéni érdekével. A tanácsok munkáján keresztül ezért az államhatalom és áMamjgazgatás levékeny:

;

égében széles méretekben résztvevő dolgozók fognak elsősorban őrködni afelett, hogy Népköztársaságunk törvényeit mindenki betartsa. A tőkések és földesurak államának törvényeivel, jogszabályaival méltán állott szemben a dolgozó nép. Azok a jogszabályok kizárólag a tőkéseknek és földesuraknak érdekét, a kizsákmányolás rendszerét biztosították. A népi demokrácia jogszabályaiban a dolgozó tömegek többé nem az érdekeikkel szembenálló kényszert, hanem saját érdekük, saját akaratuk kifejezését látják. Megváltozott tehát a dolgozók viszonya a jogrendhez, új szellem van kialakulóban; a szocialista öntudat és a szocialista fegyelem az, amely Népköztársaságunk jogszabályainak megtartását a dolgozók közös ügyévé teszi. Az államhatalom a tanácsok rendszerével az államigazgatás munkáját megszabadítja a bürokratikus eljárás korlátaitól és az eleven ügyintézés útjára viszi. Megkönynyíti a dolgozóik számára az állam szervezetének áttekintését, módot ad a bürokratikus kinövésekkel szembeni állandó ellenőrzésre és harcra, biztosítja, hogy az ügyek elintézése közelebb kerüljön az érdékéjt lakossághoz. IV. A törvényjavaslat az Alkotmány nyomán meghatározza a helyi tanácsok működési területét ós szervezetét: 1. A megyei tariács működési köre a megye területéhez tartozó valamennyi járásra, városra és községre; a járási tanács működési köre a járás területéhez tartozó valamennyi városra és községre kiterjed. A városok jogállásának megváltozása annak következetes kifejezése, hogy a városok] a környező területtel, a járással és megyével szoros és elválaszthatatlan gazdasági egységeit képeznek, folyománya annak a politikai ég gazdasági változásnak, amely megszünteti a város és a falu mesterséges szembeállítását. A Budapesten szervezett városi tanács a megyei tanácsokkal azonos jogállású. Fővárosunknak ezt a kivételes helyzetét politikai, gazdasági és kulturális jelentősége és fejlettsége, területének nagysága és lakosságának száma indokolja. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a minisztertanács kivételesen indokolt esetben egyes nagyobb városokat kivegyen a járás, sőt esetleg a mlegye joghatósága alól is. A törvényjavaslat szerint elvileg minden községben helyi tanácsot kell alakítani. Mégis lehetővé teszi a törvényjavaslat azt is, hogy az olyan kisebb települések, ahol a lakosság 500—500 főnél kevesebb, átmenetileg közös községi tanácsot alakíthassanak. 2. A helyi tanácsok intézkedő és végrehajtó szervei a végrehajtóbizottságok. A végrehajtóbizottságok hatáskörében egyesülnek azok a feladatok, amelyeket a múltban a központi államigazgatásnak a megyékbe, városokba, járásokba kihelyezett helyi szervei egymástól függetlenül láttak el. A végrehajtóbizotltságok összehangolják azt a tevékenységet, amelyet eddig ugyanazon a területen a különböző főhatóságok alá tartozó szervek sokszor párhuzamosan végeztek, ami gyakran nehézségeket is okozott. A végrehajtóbizottságok munkájával tehát megvalósul a szakigazgatás fokozottabb egysége is. Ennek az elvinek gyakorlati érvényesülését segíti elő és biztosítja a végrehajtóbizottság elnökének törvényben megállapított széles hatásköre és felelőssége is. 3. A végiehajtóbizottságok hivatali szervezete keretében szakigazgatási ágak szerint osztályokat kell alakítani. Ezek az osztályok segítik a végrehajtőbizottságokat feladataik ellátásában. A tanácsok alkalmazottai állami alkalmazottak. A tanácsrendszer megvalósulása tehát megszünteti az önkormányzati és az állami alkalmazottak között fennálló iend'") Kihirdetés napja: 1950. május 18. 1950. évi tőrvények és rendeletek — szenbeli különbségeket és ezzel is kifejezi a dolgozó nép államának egységét. 4. A tanácsok rendszerében a tanácsokat és a végrehajlóbizottságokat munkájukban a tanácsok tagjaiból az. egyes szakfeladatok területén szervezett bizottságok segítik. Ezek a bizottságok állandó és szoros kapcsolatot létesítenek a tanács, a végrehajtóbizottság és a dolgozók tömegei között, feltárják a dolgozók problémáit, közvetítik a dolgozók kívánságait, javaslatait; helyi isimeretükkel, szakértel• műkkel, tapasztalataikkal támogatják és elősegítik a tanács | és a végrehajtóbizottság eredményes munkáját. V. A törvényjavaslat kimondja, hogy a tanácsok tagjait egy éven belül meg kell választani. A választások megtartásáig az átmeneti időre a tanácsok tagjait — a községi ta-i nácsok tagjainak kivételével, akiket már elsőízben is közvetlenül a választópolgárok fognak választani — a Magyar Függetlenségi Népfront küldi be. Ez a rendelkezés azt biztosítja, hogy a tanácsrendszer bevezetése fokozatosan törj ténjék és olyan módon, hagy az államhatalom és az államj igazgatás folyamatos munkájában az átszervezés semmi • ! nemű fennakadást, zökkenést ne okozzon. VI. A javaslat az általános rendelkezéseken (I.) felül a helyi tanácsok és a végrehajlóbizottságök megalakítása és szervezete (II.), a helyi tanácsok és végrehajtóbizottságok feladatai (III.), a helyi tanácsok ós végrehajitóbizortságok működése (IV.), a helyi tanácsok hivatali szervei (V.), a helyi tanácsok és végrehajtóbizottságok kapcsolata a felsőbb szervekkel (VI.), végül a vegyes és átmeneti rendelkezések ! (VII.) elnevezésű fejezetekben építi fel a helyi tanácsoknak ; azt a szervezetét, amelynek alapelveit fentebb ismertettem. VII. A törvényjavaslat az Alkotmány rendelkezései szerint a demokratikus államszervezet magasabb formájának alapjait rakja le. Feladatunk, hogy a felszabadító Szovjetunió példája l nyomán következetesen továbbfejlesszük Népköztársasá-i gunk államszervezetét, tökéletesítsük működését; csak így : tudja

betölteni népi demokratikus államunk azt a nagy feladatot, amely a munkásak és dolgozó parasztok államára a szocializmus építésében hárul. 1950. évi lí. törvény A BÜNTETŐTÖRVÉNYKÖNYV ÁLTALÁNOS RÉSZÉRŐL.1

") A büntetőtörvénykönyv új általános része annak a I gazdasági, társadalmi és politikai átalakulásnak felel meg, amely a felszabadulást követően országunkban végbement s azokat a büntetőjogi alapelvekel foglalja j törvénybe, amelyek a szocializmus építésének érdekeit, a társadalmi tulajdon védelmét szolgálják. ELSŐ RÉSZ. A BŰNTETTEKRŐL. I. FEJEZET. Bevezető rendelkezések. 1- §• (1) A büntetőtörvények feladata, hogy védelmet biztosítsanak a társadalomra veszélyes cselekményekkel szemben. (2) A társadalomra veszélyes cselekmény minden olyan tevékenység, vagy mulasztás, amely a Magyar