Rendezés

XV. Gyűjtemények, térképtár - C. Harrach Erzsébet: A tervek és térképek számítógépes feldolgozásának munkálatai Budapest Főváros Levéltárában. • 1983. [LSZ 1983/1–3. 39-50. p.]

a XV 311 10049 mai jelzetet és elindítjuk a keresést. A nyomtató kiírja az adott törzsadatot teljes terjedelmében. Az adatrögzítés módját nem ismertetjük, hiszen ez a gépkezelőnek ad felvilágosítást az elvégzendő munkáról. Az elmondottak alapján számtalan előnnyel járna az adatbank felállítása. Ezek közül a levéltáros számára az egyik legfontosabb, hogy a gép segítségével több szempontú segédletkészítésre van lehetőség, amelyek a gyorsabb és biztonságosabb tájékozódást eredményezik. A gazdag forrásanyag így nem holt többé, a gyakorlati hasznosítás valósággá válhat a kutatási idővel hivatalból nem rendelkező szakemberek számára is. Időt és szellemi energiát takaríthat meg a hivatásos kutató is. Kisebb a lehetősége az alapadatok „elrejtőzésének". Az előnyök folytatása helyett az előkészítés további feladatairól is szót kell ejteni. A hagyományos katalógus cédulától az adatbankig sok lépcsőfokot kell legyőznünk. A legfőbb állomások ezek közül: a törzsadatlap telvétele, legépelése, ennek ellenőrzése, a gépi rögzítés, a rögzített adatok ellenőrzése. Csak ezután következhet a gyakorlati hasznosítás. Az eddig feltárt munka alapvetően Budapest centrikus volt, de a születés pillanatától kezdve a „kiterjesztés" lehetőségének gondolatát is magában hordta. Erre utalnak a tanulmány egyes részletei, így pl. a koordinátákkal, helymegjelöléssel stb. kapcsolatos gondolatsorok. A társterületek kísérletei is sugallják a tágabb horizontú fejlesztést. A múzeumi vonal is jóval megelőzte a levéltári kezdeményezést. A társterület már nem csupán saját rendszerének kidolgozásával foglalkozik, hanem nemzetközi együttműködéssel egy közös rendszer kialakításán dolgozik. E munkában ők a Nemzetközi Szabványügyi Hivatallal folytatják az egyeztetést, hogy oly szabályzat kialakítására legyen lehetőség, amelynek alapján szinte mindenütt azonos rendszerben dolgozhatnak. E munka az UNESCO keretein belül folyik. A Levéltárak Nemzetközi Tanácsa is foglalkozik a térképek egységes adatfeldolgozásának gondolatával. Budapest Főváros Levéltára kezdeményezésérői az ICA londoni Nemzetközi IX. Kongresszusán a magyar referátum említést tett. A munka menetéről, a tervekről számos ország képviselője, érdeklődött 1980-ban és azóta is. Legutóbb a Tanács (ICA) ügyvezető titkára felvilágosítást kért tapasztalatainkról s e témával foglalkozott többek között Münsterben a levéltárak nemzetközi munkaértekezlete is. Az adatbank gondolata tudomásunk szerint általában csak a térképekre vonatkozóan érdekli a levéltári közvéleményt e területen, külön választva a kéziratos és nyomtatott forrásokat. Szervezett nemzetközi egyeztetésről nincs tudomásunk s ilyen jellegű munkába való bekapcsolódás lehetősége is erősen korlátozott lehet a magyarok számára, mert hiányzik az ember, a gép és a pénz, mint előfeltétel. A nemzetközi munkába való bekapcsolódást a hazai országos adatbank megteremtésének kell megelőznie. Ehhez is gondot jelent az anyagi és szellemi erők biztosítása, önként azonban nem mondhatunk le róla. A munka országos kiterjesztésének kísérleteiről egy külön beszámolóban kívánok tájékoztatást adni. A kézirat lezárása: 1983. március 47