Rendezés

Általános - A levéltári rendezés egyes kérdései. • 1959. [LH 1959/3–4. 6-19. p.]

meg* Az egyes fond okhoz tehát tárgyi tagolású kartotékcédulák készítése csak akkor vezetne eredményre, ha az előbbiekben emiitett keretek közt történne, vagyis alkalmazkodnék legalább is a gyakori kutatási igényekhez* 3, Tipusrendezési tervek készíthetők, s haszonnal alkalmazhatók is, de nem bírhatnak kötelező erővel* Vannak ugyanis tipusszervek, de ezeknek működése mégsem lesz típusos, még kevésbé azonos, mert az egyes szervek működése hatókörük, szervezetük és egyéniségük szerint mindig más és más lesz mind minőségi, mind mennyiségi és alkati szempontból* 4. Semmilyen lehetőséget sem látok még hosszú időn át arra, hogy pl. a tanácsi szer* vek Iratanyagaikat már eleve tárgyi tagolásban kezeljék és már első rokon egységes irattári** levéltári rendszert hozzanak létre, Sz olyan magas követelmény, amire a Jelenlegi viszonyaink közepette a aiker reményében még sokáig nem gondolhatunk, Bzt a követelményt ez Idő szerint legfeljebb azonos profillal működőt azt alig változtató vállalatok iratkezelésére lehetne előírni, íior'vá.íJi Ferenc: | Abból szeretnék kiindulni, hogy olyan egységes tematikát létrehozni, mely minden szempontból kielégítő, és a kutatási igények változásainak nincs alávetve, nagyon nehéz, szinte lene* tétlen* Kiásrészt a tematikai és funkcionális működés bizonyos esetekben (pl. főszolgabírói irat* tár) egybeesik, s igy több területen nem is-lehet a kérdést egymástól elválasztani, ugy is mond* hatnám, a funkcionális működés egyúttal bizonyos tematikai elkülönülést is jelent* S végül azt is nyugodtan meg lehet állapítani, hogy egy ügyirat sohasem tartozik csak egy tematikai csoportba, legjobb esetben 2. de előfordul hogy 3-4 tematikai csoportba is be* osztható. Mindebből azt szeretném leszűrni, hogy a tematikai csoportosítás pl* numerikus rendszerű irattárakban), községi, rőszolgabirói stb.) nem vezetne eredményre, mert volnának iratok, amelyeket több csoportba is be lehetne sorolni s ugyanakkor ki döntene arról, hogy melyik a fontosabb. Pl. egy útépítés műszaki tematikát jelent, de ha van benne sztrájk, akkor már munkásmozgalom, de rendszerint kereskedelem és ipartörténeti adatok is akadnak benne, munkásbérfizetési adatok, ami szociális vonatkozású stb, -* Egy ilyen irat esetében azt kellene tenni, hogy mutatócédulán kellene a többi tematikai csoportnál kivetni az irat jelzetét* ám ezt ugy is meg lehetne oldani, hogy az iratot eredeti helyén hagyom a regisztr a túrában (tervezet 2* pont)* Igy e megokolások után én helyesebbnek tartanék funkcionális megosztást, amelynek tervét azonban előre nagyon gondosan kellene elkészieni* Ilyen funkcionális megoszlások ugyais vannak a régi közigazgatási irattárakban is, amennyiben sorozatok és alsorozatok jelzik a tagolódást* - PL. Kihágási. iparhatósági, lakásügyi., építési engedélyek, állampolgársági ügyek stb* «* Ezeknek a tárgyi csoportoknak, amelyek funkcionálisak is, mesterséges rendszerbe foglalása könnyen megoldható, és gyakorlatiasság tekintetében igen megfelel minden követelménynek. -Véleményem szerint mindazokat az iratokat, amelyek ilyen rendben nem állíthatók fel, meg kellene hagyni eredeti numerikus rendjében és korszerű mutatóval ellátni. Számításaim szerint ez egy községi vagy rőszolgabirói irattár tekintetében nem haladná meg a 15 %-oU A korszerű mutatózás alatt egy tematikai cédulakatalógus elkészítését képzelem több példányban, s a selej* tezés és átdolgozás után a régi segédleteket akár el is lehetne mellőzni* Az előbbi pontban úgyszólván mindkét kérdésre releltem már az első helyett is* Hangsulyo* zom : csak már lezárt szerv teljesen rendezett és selejtezett anyagának átrendezéséről lehet szó. A rendezési kísérletek és típustervek szükségesek* mert egyrészt az egyöntetűséget elősegítik, ami nélkül az egésznek semmi értelme, másrészt sok hiábavaló vagy éppen elhibázott