Rendezés
Általános - A levéltári rendezés egyes kérdései. • 1959. [LH 1959/3–4. 6-19. p.]
A LEVÉLTÁRI RENDSZER EGYES KÉRDÉSEI A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya 1959 elején vitát kezdeményezett a levéltári rendezés kérdéséről. A vitáról a Levéltári Hiradó 1959/1-2. számában beszámolót közölt Az Országos Levéltárban 1959. február 27-én megtartott vitán igen sok értékes hozzászólás is elhangzott, s amint a Levéltári Osztály vezetője zárszavában aláhúzta «bizonyos kérdésekben kialakult a közvélemény*. Ugyanakkor azonban azt is megjegyezte, hogy * a legfontosabb egyes kérdéseket a jövőben kell megtárgyalni*. A vita alkalmával nyitva maradt kérdések tisztázása céljából a Levéltári Osztály több levéltárost felkért, hogy rejtse ki véleményét a következő problémákról; 1. Tárgyi tagolású levéltári rendezésnél a tematikai, vagy funkcionális (ügyköri) tárgyi tagolást tartja-e célszerűbbnek? Készletezve, hogy milyen jellegű fondnál melyik módszert tartja helyesnek* 2* Mi a véleménye arról a javaslatról, hogy tekintettel a tárgyi tagolású átrendezéssel MtttiftilAtns nagy tiaftézségekre. az egyes fondokhoa ínfcáhk táPgyí tagolású kartotéWftéöuiakat készítsünk? 3* Mi a véleménye arról a javaslatról, hogy kísérleti rendesést végezzünk néhány típusszerv iratanyagában, és ennek alapján készítsünk rendezési tipus-terv eket. amelyek útmutatásul szolgálnának a Jövőben levéltári rendezésekhez. 4» Milyen lehetőségeket lát annak megvalósítására, hogy már a tanácsok, vállalatok stb. irataiban is tárgyi tagolásban kezeljék az iratanyagot, tehát, hogy egységes irattárié-levéltári rendszert valósítsunk meg? A kiadott kérdésekre beérkezett válaszokat az alábbiakban közöljük. Hadnagy Albert: A levéltárak iratanyagának rendezésével kapcsolatban vallott elvi állásponttal ellentétben ismételni kívánom, hogy a rendezett és segédletekkel ellátott íratok eredeti rendjének megváltoztatását nem tartom célszerűnek. Iratrendezéssel kapcsolatban feltett négy kérdésre vonatkozó nézeteimet az alábbiakban közlöm. i. Elvi álláspontként kijelentem, hogy tematikai feltárás nélkül az iratanyag átrendezése nem sokat ér. A<z iratanyag átrendezése esetén véleményem szerint tematikai kartotékcédulák készítése elkerülhetetlen. Tárgyi tagolású rendezés esetén az események és személyek elválasztódnak koruktól és környezetüktől. Erre való tekintettel helyesebbnek vélem a funkcionális tárgyi tagolást mert ez esetben ez az elválasztódás nem lesz olyan nagyméretű. Véleményem szerint helyesebb lett volna ezt a kérdést három szempontra irányítani, éspedig 1. funkcionális; 2. szélesebb tárgyi tagolású és 3. tematikai tagolású iratrendezésre. A funkcionális iratrende-% zésről már szólottam. A tárgyi tagolású iratrendezést azok a szempontok irányithatnák, amelye* ket gyakorlott'tudósok és kutatók állíthatnának össze szerzett tapasztalataik alapján és a szükségletnek megfelelően. A tematikai feltárásu iratrendezés magasan állna mindkettő íelett Az egy profilban vagy csak korlátolt hatáskörrel működő szervek iratanyagának a rendezését funkcionális értelemben tartom célszerűnek* 2, Nem kétséges, hogy az iratrendezés megvalósítása tematikai vonalon a legnehezebb és funkcionális mértékben a legkönnyebb* Az iratanyag eredeti rendjének megbontása esetén, s annak mértékétől függően elkerülhetetlen tematikai kartotékcédulák készítése. Ez a tematikai feltárás egyébként akkor is üdvös lenne, ha az 1, pontban emiitett iratrendezés nem valósulna
