Rendezés
XIII. Családok - Benda Kálmán–Németh Balázs: Értelmiségi családok levéltárának rendezése. • 1956. [LH 1956/4. 53-69. p.]
ványait is érdemesnek tartaná az átnézésre, mig igy valószínűleg nem is sejti, hogy abban is akadhatnak őt érdeklő adatok. A felsorolást folytathatnók, a leltárból jóíormán semmit sem tudunk meg az egyes családtagok foglalkozásáról. így azután nemcsak a részletesen felsorolt egyéni levelezések jellegéről nem alkothatunk magunknak fogalmat de azt is legföljebu csak sejthetjük, hogy az elég gyakran előforduló «katonai iratok*, tügyvédi iratok*, «íogalmazványok», * országgyűlési iratok k íeliratok mit rejtenek magukban. írók, tudósok, politikusok levéltári hagyatékában többnyire nagy részt tesznek ki a cikkek, tanulmányok, előadások kéziratai. Általában mindenki azt teszi eh amit fontosnak ítél: a nagybirtokos a birtokvédő jogi iratokat, a tudós vagy politikus tanulmányainak, beszédeinek a kéziratait s az ezzel kapcsolatos jegyzeteket. Ezek levéltáruknak szerves részei s helytelen volna onnan mint kézirattári anyagot elkülöníteni, esetleg kiszakítani. Ezzel idegen jelleget adnánk a levéltárnak, mert az illető egyén működésében másodlagos, vagy egészen mellékes tevékenységi csoportok iratai elhatalmasodnának, a kéziratokat pedig kiszakítanánk irójuk sajátos életkörülményei közül, ami pedig a jó levéltári rendezésben a lehetőségekhez képest visszatükröződik. Az irodalmárok azzal szoktak a kézirattári elhelyezés mellett érvelni, hogy kéziratok egyedi kezelését és íeltüntetését csak ez teszi lehetővé. Valóban hiba, ha egy tudós vagy iró kéziratait elrejtjük a csomójegyzék valamely keveset mondó, összefoglaló címszava mögé. A levéltári leltárak nem önmagukért, hanem a tudományos kutatás kedvéért készülnek, s amilyen hiba volt, hogy a polgári korszak levéltár tudománya nem törődött a birtokgazdálkodási iratokkal. (1. erre bakács I. cikke 9. 1.) éppen olyan hiba volna, ha most meg csak azokat tartanánk szem előtt. Ha a nagybirtokos gazdasági iratainál — nagyon helyesen ~ külön-külön felsoroljuk a községek számadásait (vetés és cséplés tabellák, robot- és tizedlajstromok, gyapjueladási kimutatások, eszközleltárak, stb.. stb< i. h. 25. 1 F ) akkor talán annak sincs akadálya, hogy jelentősebb irói és tudományos alkotások esetében ezeket cím szerint felsoroljuk, hozzátéve az irodalmi szempontból fontos megjegyzéseket is. Hogy ezekután most már a pozitívumok területére lépjünk, az alábbiakban egészen röviden felsoroljuk azokat az általános szempontokat, amelyek értelmiségi családok levéltári anyagának rendezésénél fontosaknak látszanak. Mindezek a szempontok a gyakorlatban alakultak ki konkrét esetek kapcsán, és távol áll tőlünk, hogy belőlük egyetemes érvényű sémát akarjunk felállítani. Azt is tudjuk, hogy az értelmiségi jellegű levéltárak ugyanúgy, ahogy a nagybirtokosok levéltárai, a családi levéltáraknak csak egy részét alkotják. Kereskedelmi, ipari, katonai, vagy más téren tevékenykedő családok levéltári anyagának rendezésénél nyilván más problémák és igy más megoldások kell, hogy felvetődjenek. Elöljáróban az egyes családtagok iratainak részletezése előtt a leltárban rövid életrajzi vázlatot látunk szükségesnek. Ebben a lényeget a szóbanforgó személy hivatali és közéleti munkásságának pontos megjelölésében látjuk, különös tekintettel a rang- és hatáskörben változásokra. (Pl. ettőh-eddig az írószövetség titkára, majd ekkor elnöke. Vagy: titkár a minisztérium elnöki ügyosztályán, majd a személyzeti ügyek vezetője, stb.) Magukat az iratokat nagyjából a következő csoportokba tagoljuk : 1. Személyes iratok, ide vesszük a személyi okmányokat, bizonyítványokat, iskolai iratokat, de Bakács-al ellentétben, ide soroljuk az egyéni és családi élettel összefüggő' nyugtákat, számlákat, házi kiadás-bevételi naplókat, a személyi perek iratait. íényképeket, stb., stb. tehát mindazokat az iratokat, amelyek a levéltár egykori tulajdonosának egyéni és családi életével kapcsolatosak. 2. Hivatali működésével kapcsolatos iratok. A rendezésnél első helyre rakjuk az élethivatással összefüggő iratokat, azután az egyén életében is járulékps szer >pet Játszó, egyesületi, és közéleti tevékenységéhez kapcsolódó dokumentumokat, valamennyit időrendi, azonos idejű tevékenységek esetén pedig fontossági sorrendben, itt különösen ügyeljünk arra, nehogy a proveniencia elvét megsértve, a hivatalos jellegű iratokat összefüggéseikből kiragadjuk és mesterséges csoportokba osszuk. (Ügyiratok, hivatalos levelek, folyamodványok, stb.) Éppen ellenkezőleg, ugy igyekezzünk rekonstruálni az illető családtag hivatali tevékenységével kapcsolatos ügyrendet, hogy az iratokat, még ha töredékesek is, ennek megfelelően helyezhessük el. 54
