Rendezés

XIII. Családok - Benda Kálmán–Németh Balázs: Értelmiségi családok levéltárának rendezése. • 1956. [LH 1956/4. 53-69. p.]

3. Levelezés. Először a hozzá irt leveleket csoportosítjuk a levélírók ábc-rendjében, (vagy - ha a levelek száma ezt indokolttá teszi ••• évenkint s azonfelül ábc-rendben), majd az általa irt levelek fogalmazványait és másolatait. (Annak, hogy a családtagok levelezését elkülönítsük, gyakorlati értelmét nem látjuk.) 4. irodalmi és tudományos jellegű kéziratok. Ezek legtöbbször a tárgyi kategóriákon belül is több csoportra bonthatók. Elsőnek a végleges íormában kidolgozott teljes kéziratokat helyezzük el, megírásuk sorrendjében, vagy tárgyi összefüggésükben. Külön csoportba kerülnek a nyomtatásban megjelent, de a szerző kéziratos javításaival, kiegészítéseivel ellátott müvek, míg végül megint külön a töredékes kéziratok, vázlatok, jegyzetek, apróbb fogalmazványok. 5. Vegyes jellegű iratok. Ide soroljuk pl. egyes családtagok folyóirat vagy cikkgyűjteményét a meghatározhatatlan iratokat és azokat, amelyek pusztán valamely esetlegesség vagy véletlen folytán kerültek a levéltárba. 6„ Halálával és temetésével kapcsolatos iratok. Ide kerülnek még az utólag irt megemlékezések és tudományos vagy közéleti munkásságát méltató tanulmányok is„ A részletekről még sokat lehetne beszélni, most azonban helyesebbnek véljük, ha további elméleti fejtegetések helyett közöljük példaként néhány értelmiségi pályán működő család, ill. egyén levéltári leltárát Szándékosan olyan levéltárakat yátisztottunk ki, amelyek lehetőleg különböző értelmiségi pályákat ölelnek íöt Az első a több nemzedéken át re ormátus lelkészeket adó Török család levéltára. A második a három generáción át tudományos és közéleti pozíciókat betöltő Imre család levéltára. A harmadik pedig a nagybirtokos főúri nemzetségből származó író és politikus, Bánfíy Miklós töredékes hagyatéka. Mindhárom levéltárat a Dunámelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára őrzi. Leltáraink nem mindenben ragaszkodnak a LOK által kidolgozott irányelvekhez. Bizonyos fokig egyesitik magukban az alapleltár és a csomójegyzék szempontjait, itt-ott pedig talán már ismertető leltári elemeket is tartalmaznak. Egy aránylag kis levéltár mindig könnyebben mozog, s uj módszerekkel is könnyebben kísérletezhet Nagyon örülnénk, ha az általunk felvetett kérdésekhez s leltározási módszerhez minél többen hozzászólnának. A fÖRÜK CSALÁD LEVÉLTÁRA -1803-4883. A több nemzedéken át református lelkész-család levéltára. Zömében förök Pál dunamelléki püspök iratai, egyházi és kultúrpolitikai tevékenységével összefüggő hivatalos iratok, fogalmazványok, levelek főként a reformkorból és az abszolutizmus idejéből \ továbbá irodalmi jellegű kéziratok. A levéltár az 1880-as években, a Budapesti Református fheológiai Akadémia tulajdonába került mely a Ráday Könyvtárban helyezte el. Itt az ii'atokat a kézirattári kezelés akkori elvei szerint, kisebb csoportokba osztották (nem egyszer más állagokból kivett hasonló jellegű iratokkal együtt) és ezeket tárgyi cinszavak alatt külön-külön leltározták, (iskolai iratok, egyházi kérvények, stb.). Hamar István könyvtárigazgató az 1920-as évek elején hozzákezdett a levelek rendezéséhez, de csak 1846-ig jutott Az iratok 1955. január 1 ével kerültek a Ráday Levéltárba. A szétszórt iratokból a levéltár egységének helyreállítása, majd az anyag rendezése 1955 őszén történt meg, A levéltár terjedelme 27 normál csomó + 1 kötet + 1 doboz. Öjsszesen 29 levéltári egység. A TÖRÖK JÓZSEF IRAfAl Életrajzi adatai: alsónémedi (Pest m.J, posbai és ujbarsi (mindkettő Bars m.) ref. lelkész, majd barsi esperes. 1. I. Személyes iratok Szerződések, nyugták, elszámolások, biztosítási ügyek 180ö~1867 55