Alapelvek

Vörös Károly: Alapelvek az iratanyag levéltári feldolgozásához. [Benne a 89631/1962 LO sz. irányelv] • 1962. [LSZ 1962/3-4. 50-66.p.]

- 52 le és a munkák végzésénél és a munkautasitások elkészítésénél is kötelező alapul vétele nagyban meg fogja könnyíteni levéltári feldolgozó munkánk bármely fázisának a feldolgozd munka egészében való elhelyezését. Az útmutató tehát nem kívánja - nem is kívánhatja - pótolni a majdani,feltétlenül elkészítendő magyar levéltári kézikönyvet, ügy gondoljuk azonban,, hogy ennek á munkának hasznos és e nagy munkában is felhasználható szerény előfutárának szerepót azért betölti. Megjegyzendő végül, hogy a rendezések konkrét végrehajtásáról szóló II. A/ 6. pont bizonyos megfogalmazásai Bakács István, a raktári egységek kialakításáról szóló rész IV. 2. pontjának néhány részlete ós a segédletekről szóló VII.rész 2-3. pontja Wellmann Imre szövegéből vétetett át. A levéltárak elsőleges feladata a levéltári anyag megőrzése és az abban foglalt adatok minden irányú felhasználhatóvá tétele. Másodlagos feladatuk tevékeny közreműködés az iratanyag felhasználásában egyes, meghatározott területeken, meghatározott, elsősorban éppen a mindenirányu felhasználhatóságot minél jobban biztositó célok érdekében. Az iratanyag megőrzését a levéltáros egyrészt ügyviteli, másrészt technikai módszerek alkalmazásával biztosítja. Az adatok mindenirányu felhasználhatóvá tételét az iratanyag levéltári feldolgozásával teszi lehetővé. Magában a felhasználásban, sok más mód között, főleg felvilágosítások adásával, tudományos anyagfeltárással és különböző témájú kiadványok készítésével vesz részt. Kétségtelen azonban, hogy a levéltári munka központjában az iratanyagban rejlő adatok mindenirányu felhasználhatóvá tétele, s ami ezt elsősorban képes biztosítani, az iratanyag levéltári feldolgozása kell hogy álljon, Az iratanyag levéltári feldolgozása egymással különféle fokon és módon, de mindenképpen szorosan összefüggő munkafajták elvégzéséből áll. E munkafajták részint meghatározott sorrendben következnek egymás után, részint pedig egymással párhuzamosan is végezhetők. Alábbi felsorolásuk ezért nem kívánja meghatározni egyszersmind szükségképpeni konkrét helyüket is a feldolgozó munka folyamatában. Az iratanyag feldolgozása tehát a következő munkafajták alkalmazását jelenti: Az iratanyag fondokra és állagokra választása, rendezése /és ennek kapcsán levéltári jelzetelésé/, raktári egységekbe osztása /és ennek kapcsán raktári jelzetelése/, valamint segédletekkel való ellátása, g munkafajtákhoz csatlakozik még a selejtezés is, melynek azonban a levéltári feldolgozás folyamatában nincs meghatározott helye, csupán a fondokra és állagokra való szétválasztást nem előzheti meg. Alapelveink célja meghatározni az iratanyag levéltári feldolgozásával s annak egyes munkafajtáival kapcsolatos alapfogalmakat és alapvető eljárási szabályokat.' Alapelveink előírásaihoz azokon a pontokon, ahol szükséges, részletes, az egyes munkafajták konkrét részletproblémáit rendszeresen tárgyaló gyakorlati munkautasitások csatlakoznak, ill. a szükséghez képest fognak még csatlakozni. Ez alapelvek az iratanyag levéltári feldolgozása során- alkalmazható munkafaj ták<szerint az alábbi probléma körül csoportosíthatók. I. Az iratanyag fondokra és állagokra valió szétválasztása. II. Az iratanyag fondokon és állagokon belüli rendezése. III. Az iratanyag levéltári jelzetelése. IV. Raktári egységek kialakítása. V. Az iratanyag raktári jelzetelése.