Alapelvek

A levéltári módszertan kérdései. A csehszlovák levéltárak dolgozóinak 1954.02.25-26-i brnoi szemináriuma és 1954.11.14-i prágai aktívája. = Archivni Casopis 1954. 6-14., 219-228.p. Ford. Kiss Nándor. • 1955. [LH 1955/1-2. 156-168.p.]

A szeminárium konkrét feladata a következő • fe) megtalálni a levéltári anyag feldolgozásának, hozzáférhetővé tételénekiés kiadásának lég- ­célravezetőbb és leggyorsabb formáját. ! b) megalkotni a levéltári anyag feldolgozásának, hozzáférhetővé tételének és kiadásának egy­séges formáihoz szükséges egységes fogalmakat, valamint megállapítani e fogalmak tartajmát. Pr. Sámberger elvtárs bevezetője után ftechova elvtársnő a Belügyminisztérium Levéltári Igaz­gatóságának dolgozója szólalt fel. előadásában rámutatott, hogy a megbeszélés célja á levéltári anyag feldolgozására legalkalmasabb forma megtalálása. A megbeszélést nem szabad úgy felfogni, hogy $geszen más elvekre való építéssel a levéltári munka valamilyen elvileg eltérő ÚJ módjait, új le­véltári metodikát akar kigondolni, mint az eddigi volt. Arról van szó, hogy az eddigi, nagyobbrészt a régebbi időkből származó anyagokra vonatkozó elméleti ismereteket össze kell hasonlítani azok kai i gyakorlati tapasztalatokkal, melyeket ezen ismerteknek az új* levéltári raktárainkat egyre nagyobb mértékben megtöltő és a történetírás és a gazdasági szükségletek számára egyre nagyobb Jelentőséggel bíró anyagra való alkalmazásával nyerünk* A megbeszélés tárgyául három alapvető kérdés van kitűzve : i, a rendezés formái, 2o a leltározás és katalogizálás, á. összeírás és ismertetőösszeírás. E három főkérdéscsoport mindegyike, a részkérdések egész sorát veti fel, Mivel az összes jelenlévő egyetértett Cechova eívtársnő tárgysorozatával, valamint ázzál iá, hogy a rendezés módját szerves egészként keletkezett, továbbra is a provenienciá, általánosan ér­vényben lévő és elismert módszere szerint kezelendő jányag esetében nem kell migb§azélnt -.- a, levéltári Anyag rendezésének formáiról szóló megbeszélés főleg a gyűjtemény jellegű, mindenekelőtt dokumentációra felhasználható gyűjtemény anyag rendezésére irányult. £ mellett a megbeázélés köz ponti tárgya a levéltári leltár és a katalógus elkészítése lett. Ennek során elsősorban a leltár és a katalógus fogalmának tartalmát kellett rregáUapuarJ és megjelölni ezek terjedelmét az egyes Anyag­fajták esetében. Különösen élénken tárgyalták meg az újkor és legújabbkor ,akíaa,nyagának katalogi­zálását, valamint a tematikai katalógusok, mutatók és a modern anyag feldolgozásának módszereire vonatkozó többi problémát. A megbeszélés befejeztével az egyes pontok szerint bizottságokat választottak, melyeket á megbeszéléseken hallott megjegyzések összegyűjtésével és a határozatok kidolgozásával bíztalc meg, ~ utóbbiaknak mindenre érvényes irányvonalként kell alapul szolgálniok a levéltári anyai? feldolgo­zásának E határozatok beszámolónk végén találhatók. - hozzászólás végett a levéltári dolgozók leg szélesebb körei elé terjesztjük őket és ez irányelvek csak azután kerülnek majd végleges kidol­gozásra. A szeminárium második napjának egy részét a kidolgozott határozatok elfogadására fordí­tották. A program főpontja azonban a levéltári anyag kiadásának formáiról szóló megbeszélés volt. Az erre vonatkozó megbeszélés főpontjait a következő kérdések képezték : 4, a levéltári útmutatók kiadásának alapjául szolgáló ismertető összeírások megfelelő formái-. 2i megállapítása annak, hogy a legközelebbi időben a kiadások legfőbb formájának az útmMta? tók kiadásának kell lennie, 3. a jövőben hozzá kell fogni a levéltári leltárak kiadásához. A megbeszélésből kitűnt, hogy 4Ő53-ban az Állatni Levéltári Bizottság által a fondök ismer­tető összeírására megállapított elv alapján készült útmutatók kiadása megfelelő forma a, levéltári anyag nyilvánosságra hozatalára, melyet a levéltárak minden fajtájára ki kell terjeszteni. A folyó­evben kell megjelennie az Országos Levéltárak útmutatóinak, a pozsonyi Szlovák Központi Levéltár Varga elvtárs beszámolója e fogalom jelölésére a cseh gyakorlatban használt eredeti elneve­zést : vinventár* használja. (Szerk.) 157

Next

/
Oldalképek
Tartalom