LEVÉLTÁRI ANYAG NYILVÁNTARTÁSAI
Általános - Boross István: A raktári jegyzék metamorfózisa. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 35-56.
38 Levéltári Szemle 69. évf . A levéltári munka napi gyakorlata azonban arra ösztönözte a levéltárosokat, hogy az őrzött iratanyagról az alapleltárak után és az ismertető leltárak mellett (előtt) olyan középszintű részletező leltár jellegű segédleteket készítsenek maguknak, amelyeket a napi munkában a levéltári anyag kezelése, őrzése és a kutatók tájékoztatása terén is felhasználhatnak. Leegyszerűsítve a levéltáros elemi érdeke volt, hogy tudja, hogy a keresett információt hordozó iratot melyik csomóban, dobozban, kötetben stb. találja meg, és a lehető leggyorsabban elő is tudja keresni azt. Makkai László, az MTA Történettudományi Intézetének neves történésze az Országos Levéltár alapleltárainak értékelése kapcsán ezt írta: „A rakszámok, ill. egy-egy levéltári egység csomóinak vagy köteteinek sorszámai vegyes tartalmú egységek [...] esetében a kutató számára eliga zodást csak abban az esetben nyújtanának, ha az alapleltárak az egyes csomók (kötetek) tartalmát és évkörét külön is feltüntetnék [...] Kívánatos volna, hogy az ismertető leltárak ilyen különleges esetekben rakszám szerint részletezve közöljék az iratok tartalmát és évkörét.”10 Az előbb vázolt kettős igény hatására – központi utasítás nélkül is – öntevékeny módon különféle tétellajstromok, csomójegyzékek születtek.11 A LOK tudományos osztályán dolgozták ki a leírójegyzék készítésére vonatkozó utasítás ter vezetét, amelyet 1955-ben tártak a szakma elé.12 Ezt a segédletfajtát tájékoztatási célú, részletes leltárnak szánták. Az állagszintre vonatkoztatott leírójegyzék elnevezés mö gött megjelenő tartalom a csomójegyzékelés gyakorlatából kiindulva, a csomójegyzéket a konspektus sal 13 összevonva az első olyan formát mutatta, amely már egyértelmű rokonságot mutat a raktári jegyzékkel. A tervezet az állagot alkotó raktári egységek darabonkénti felsorolását és leírását várta el. „Tárgyi tagolódású iratanyag esetén a le írójegyzéket úgy kell elkészítenünk, hogy ebből az iratanyagnak mind tartalmi kifejtése, mind raktári elhelyezése valóban áttekinthető legyen. Az egyes raktári egységek tartalmának kifejtésén kívül az egész állag általános tagolódását is fel kell tüntetnünk. [...] Az iratanyag tartalmának kifejtésében az egyes raktári egységeknél /csomó, dos z szié stb./ nem szabad megállnunk, hanem az ezeken belüli tárgyi tagolódást is ki kell fejtenünk, ha egy csomón belül több tárgyi kategória található.”14 Az ezt követő szak mai viták részletes kifejtése szétfeszítené e dolgozat kereteit. Mégis mindenképpen érdemes külön megemlíteni – már csak elődünk iránti tisztelet okán is – Takáts Endre 15 10 Makkai, 1953: 110. 11 Borsa, 1955: 203. 12 MNL OL XIX-I-18-a: 86401-17-1/1955 LOK Utasítás a leírójegyzék készítéséhez. Tervezet. 1955.05.20. https://library.hungaricana.hu/hu/view/LeveltariKorpusz_06_LeveltariFeldolgozas_4_Segedletkesz ites/?pg=705&layout=s (A letöltés ideje: 2019. május 31.) 13 Konspektus: tájékoztatási célú, a legkisebb tárgyi egységek szintjén készült, szintetikus, belső használatra szánt levéltári segédlet. A konspektustól a levéltári anyagra vonatkozóan csupán egyetlen adatot várunk: a levéltári címeket vagy jelzeteket. Ember, 1982: 195. 14 Lásd a 12. lábjegyzetet. 15 Takáts Endre a cikk írásakor a Soproni Állami Levéltár vezetője volt, később a Veszprémi Állami (majd Megyei) Levéltár igazgatója lett (1961), e tisztet nyugdíjazásáig (1973) töltötte be. Boross István