LEVÉLTÁRI ANYAG NYILVÁNTARTÁSAI
Általános - Boross István: A raktári jegyzék metamorfózisa. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 35-56.
39 2019/3. hozzászólását. A vidéki levéltárak érdekeit képviselve kinyilvánította, hogy az eddigi gyakorlat helyett, amely az alapleltárak készítését helyezte előtérbe, jobb lett volna a csomójegyzékeléssel indítani az országos szintű leltárkészítő munkát. Rávilágított arra, hogy a levéltári terminológiában így is van némi zavar, a leírójegyzék mint új fogalom és jegyzéktípus behozása ezt tovább erősíti. Másrészt érdekes fordulattal azt javasolta, hogy az eddigi alapleltár továbbfejlesztésével alakuljon ki inkább a közönségnek szánt ismertető leltár formája. Míg a csomóról csomóra haladó leíró jegyzéket kereszteljék át alapleltár rá, amely a nyilvántartási célokat szolgálná. 16 1956-ban a Levéltári Híradóban jelent meg Balázs Péter – aki a LOK majd a Levéltári Igazgatóság tudományos munkatársa volt – által jegyzett cikkben17 a csomójegy zék és repertórium készítéséről szóló utasítás. Ismét visszatért tehát a szakma a cso mójegyzékhez, ugyanakkor bevezették a repertórium fogalmát is. A szerző felhívta arra is a figyelmet, hogy mindkét jegyzéktípus önálló segédletsorozatot képez, nem az alapleltárak melléklete.18 Voltaképpen szerkezetében a két segédlettípus között nem volt különbség. A tárgyi alapon nem tagolt (pl. sorszámos, alapszámos, időrendben lévő) állagok esetében csomójegyzék készítését írták elő, a repertórium a tárgyi alapon tagolt állagok (pl. egyes közigazgatási irattárak, főképpen családi és üzemi levéltárak) anyagának leírására szolgált. A két jegyzéktípus pontokba szedett jellemzői között a különbség az állagot alkotó raktári egységek felsorolása pontban mutatkozott meg. A repertórium az állag tárgyát és szerkezeti felépítését tartalmazó áttekintő jegyzékek jellemzőit is magába foglalva az iratok tartalmának ismeretét is elvárta készítőjétől, hiszen másképp nem volt lehetősége a tárgyi alapon tagolt iratanyag tárgyi kibontására. Míg a csomójegyzékben elégséges a jelzetek (iktatószám, alapszám) rendjében kezelt iratoknak a raktári egységen belüli legalacsonyabb és legmagasabb jelzetét és az évet megadni az iratok tárgyának meghatározása nélkül. A raktári jegyzék megalapozása Az évtized végére eljutott oda a levéltáros szakma, hogy már egy komolyabb, a későbbi évekre nézve iránymutató összefoglalás is születhessen a levéltári segédletekről. Ember Győző, az Országos Levéltár főigazgatója az 1958-ban induló levéltártani és történeti segédtudományi kiadványsorozat első köteteként publikálta A levéltári se gédletek című művét. 19 E munka első felében a szerző a segédletek rendszerének fő jellemzőit általánosan ismerteti. Ezek közül témánk szempontjából két elem érde-16 Takáts, 1956: 278–284. 17 Balázs, 1956: 153–165. 18 Előfordult, hogy az alapleltárat bővítették ki a csomójegyzékkel, például „a győri levéltárban a Győri Törvényszék urbéri és tagosítási iratainak alapleltára 26 oldal terjedelmű” írja Balázs Péter, ami az áttekinthetőség rovására ment. 19 Ember, 1958. A raktári jegyzék metamorfózisa
