LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE

Schmidt Anikó: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 2020. évi gyűjtőköri tevékenysége. Turul, 94. (2021) 1:43–46. - 2. Kisebb cikkek - Kanász Viktor: Szalánci János tanúvallomása II. Lajos király haláláról

39 Lapugyi Annával, majd Bánffy Dorottyával kötött házassága, valamint jövedelmező munkái révén jelentős birtokokra tett szert Hunyad, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Arad és Fe­hér megyében.20 megye levéltárából. Magyar Történelmi Tár 4/8. 1907. 80-120. 108. 20 Jakó K: A társadalmi felemelkedés i. m. 30. 21 Jakó K: A Szalánczyak i. m. 169. Szapolyai követeként is dolgozott, 1534- ben például Hieronymus Laskyhoz ment az uralkodó megbízásából. Révész Ferencz: Gritti szereplése Magyarországon, és Verancsics Antallal is levele­zésben állt. Az Erdélyi Múzeum-Egylet Bölcselet-, Nyelv- és Történettudo­mányi Szakosztályának Kiadványai 7. (1890) 3. sz. 211-257.147-148., Szalay László: Verancsics Antal m. kir. helytartó, esztergomi érsek összes munkái 6. Vegyes levelek, 1538-1549. Pest 1860. 149-151. 22 Jakó K: A társadalmi felemelkedés i. m. 30. 23 Jakó K: Queen Isabella’s „Most Trusted Man” i. m. 315-317. Többek közt Izabella megbízásából járt Kászon budai pasánál is. Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája. Tállyai Pál XVII. századi fordításában, 1/2. Szerk. Béníts Péter. (Történelmi források I.) Bp. 2003. 143. 24 Losonczy István 1550. október 1-én írt levele szerint „Az királné asszon követi Zalánczy János is megjütt, még bátyám nem érti: mivel? mert igen beteg volt, itt kinn feküdt, hanem most akar bemenni.” Károlyi Árpád: Loson­czy István két magyar levele. Magyar Történelmi Tár 3/4. (1881) 378-381.379. 25 Zimmermann Ferenc: Hunyadmegyei oklevéltár. Négy oklevél a Kemény-levéltárból. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve 12. (1901) 156-161. 157. 26 Barabás Samu: Erdély történetére vonatkozó regesták. (VI. és bef. közi.). Magyar Történelmi Tár 3/15. (1892) 651-683. 670., 676. 27 Hans Dernschwam: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinaplók. Közreadja: Tardy Lajos. Bp. 1984. 140. 28 Veress Endre: Izabella királyné. 1519-1559. Bp. 1901.424., Jakó K: Queen Isabella’s „Most Trusted Man” i. m. 318. 29 Jakó K: Queen Isabella’s „Most Trusted Man” i. m. 318. 30 Jakó K: A társadalmi felemelkedés i. m. 29., Jakó K: Queen Isabella’s „Most Trusted Man” i. m. 319-325. 31 A tanúvallomás a Haus-, Hof- und Staatsarchiv gyűjteményében talál­ható meg, mikrofilmen pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levél­tárában is olvasható. AT-ÖStA-HHStA-UA-AA-72.Konv.B.-foL 164-174. [Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ungarische Akten] Mikrofilmen: az MNL OL W 3440. sz. tekercsén. Ezúton köszönöm Oross András bécsi levéltári delegátus segítségét. 32 A pontok latin nyelven és magyar fordításban: Lettere di principi. Feje­delmi levelek a pápának (1518-1578). Ed. József Bessenyei. (Bibliotheca Academiae Hungariae-Roma Fontes 3.) Rome - Bp. 2002. 210-233. A vizs­gálatról legújabban: Kanász Viktor: Fráter György gyilkossági perének for­rásai a vatikáni levéltárban. In: Magyarország és a római Szentszék II. Vati­káni magyar kutatások a 21. században. (Collectanea Vaticana Hungáriáé 1/15.) Szerk. Tusor Péter - Szovák Kornél - Fedeles Tamás. Bp.-Róma 2017. 173- 185., Viktor Kanász: Miklós Oláh’s Testimony Given During the Inves­tigation of the Murder of György Fráter. In: Nicolaus Olahus 450. Procee­dings of the International Conference on the 450th Anniversary of Nicolaus Olahus’ Death. Ed. Emőke Rita Szilágyi. (Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien 17.) Wien 2019. 51-63., Kanász Viktor: Giro­lamo Martinengo apát, pápai nuncius élete és magyarországi tevékenysége. In: Ezerarcú Erdély. Politika, társadalom, kultúra. Szerk. Tőtős Áron et al. Kolozsvár 2019. 92-106. 97-99. 33 AT-ÖStA-HHStA-UA-AA-72.Konv.B.-foL 164v. Érdekes, s talán elég figyelmet nem kapó téma, hogy a 16. század második felében a jobbágy­ság is megőrizte a csata emlékét. Jó példa erre a Mohácstól távol, Váradon, 1582-ban felvett jobbágy-tanúvallomás, amelyben így emlékeznek a csa­tára: „Az Mohach hada jwt ezembe, de hány eztendeös vagyok, nem tudom”, „Az Mohach hadát tudom”, „Az Lajos királ élvezését Mohachon jól tuggya”. Kánoni kivizsgálás Pázmány Péterről. Családja, katolizálása, misszionálása. (A Pázmány-Tholdy archívum irataival). Feltárta, fordította, kísérő tanul­mánnyal és dokumentumokkal közreadja: Tusor Péter. Collectanea Vati ­cana Hungáriáé II/6.) Bp.-Róma 2017. 365., 367., 368. A havasalföldi vajda 1529-es meggyilkolását követően Szapolyai János familiárisa lett, s a Havasalfölddel és Mold­vával való kapcsolattartás szakértőjeként működött, vala­mint ő töltötte be Szapolyai és Gritti közötti összekötő bizalmi szerepét.21 Gritti halála után Szapolyai egyik legbefolyáso­sabb embereként Fráter György is igényt tartott a szolgálata­ira, ennek okán 1542-ben Fekete Jánossal ő vitte Erdély első hűbéri adóját Isztambulba.22 Időközben Izabella és fia, János Zsigmond hívévé szegődött.23 1550 őszén is a királyné oldalán állt,24 1551-ben pedig dévai várnagyként szolgált.25 Fráter meggyilkolása után a Ferdinánd által erdélyi vaj­dává kinevezett Báthory Andrást secretarius et auditor-ként szolgálta. Tanúvallomásának évében, 1553. február 8-án Cas­­taldo arról írt I. Ferdinándnak, hogy „Báthory nagyon bízik Szalánczy Jánosban, a ki pedig határozottan óhajtja a királyné s fia visszahozatalát s a ki sok gonoszságot követett el.”26 Cas­­taldo nem tévedett, ugyanis Hans Dernschwam szerint július 22-én már mint „Izabella királynénak és párthíveinek kül­dötte érkezett érkezett Budára, hogy mihasznához illően gaz­­emberkedjék”.27 A Habsburg-ház erdélyi uralmának kudarca után közbenjárt a Portán azért, hogy Izabella királyné és a fia­tal János Zsigmond visszatérhessen Erdély trónjára. Ezt köve­tően királyi tanácsos volt és továbbra is a törökkel való együtt­működés politikájának alakítója és határozott híve maradt.28 Első felesége, Lapugyi Bár Anna volt, majd második, Bánffy Dorottyával kötött házassága révén a fejedelemség egyik leg­jelesebb családjával került rokonságba. 1564-ben hunyt el.29 Tanulmányairól semmit sem tudunk, Jakó Klára feltételezi, hogy iskolázottsága magasabb szintű lehetett a korban szoká­sosnál. Haláláig Erdély egyik jelentős politikai tényezője ma­radt, s a későbbi évtizedekben leszármazottai hasonló pályát futottak be, így családja a fejedelemség politikai és társadalmi életének vagyonos és befolyásos aktorává, az erdélyi arisztok­rácia részévé vált.30 A tanúvallomás Szalánci életével kapcsolatban kitűnő forrást nyújt a Fráter György meggyilkolása kapcsán indított szentszéki eljárás során tett tanúvallomása.31 A vallomás felvételére 1553. de­cember 22-én az ecsedi várban, két nappal Báthory András vallomása után került sor, amely során a nuncius küldötte 87 kérdőpont segítségével kérdezte ki Szaláncit Fráter György­­gyel, valamint elsősorban az 1541 és 1551 közötti tíz év ese­ményeivel kapcsolatban.32 A vallomás elején a diplomata sa­ját magáról így nyilatkozott: „respondit se ex Ladislao Salansio cubiculario quondam regis Mat­­hiae Hungáriáé et L annos et in possessione patris sui Danotz, ubi rex Ludovicus interfectus est, natum, laicum esse et praefectum pro­­ventuum omnium domini Andreae Bathory etc. ”33 Azaz édesapja Szalánci László, Mátyás király cubiculariusz volt, ő maga pedig 50 éves, s Danócon, édesapja birtokán szü­letett, ahol Lajos királyt meggyilkolták. Laikus volt és Báthory

Next

/
Oldalképek
Tartalom