LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE

Schmidt Anikó: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 2020. évi gyűjtőköri tevékenysége. Turul, 94. (2021) 1:43–46. - 2. Kisebb cikkek - Kanász Viktor: Szalánci János tanúvallomása II. Lajos király haláláról

40 András javainak kezelője. A latin nyelven fennmaradt vallo­más valószínűleg ezen a nyelven került felvételre is, mivel a diplomata Szalánci minden bizonnyal beszélt deákul, így ki­zárhatjuk az esetleges félrefordítás lehetőségét. A szövegben az inter ficio igéből származó interfectus kifejezés szerepel, ami valóban gyilkosságot jelent.34 E pillanatban a délibábos történetírás nyomdokain haladva könnyen elkalandozhat a fantáziánk, ám ahelyett, hogy háromágú tőrrel közelítő orv­gyilkosokat keresnénk, leszögezzük, hogy vélhetőleg itt nem szigorúan véve azt jelenti, hogy Danócon ölte meg az uralko­dót valaki, hanem azt akarja kifejezni e szó, hogy a csatában, azzal összefüggésben esett el, és nem természetes halált halt. Azaz a király megsebesülhetett a csata közben, s kísérőivel ellentétben ezért nem tudott végül elmenekülni.35 Ezt erősí­ti az a tény, hogy Szalánci nem nevezi meg a tett elkövetőjét. 34 Lexicon Latinitatis Medii Aevi Hungáriáé: http://clph.elte.hu/llmaeh/ mklsz/simpleserach b hu.php, letöltés: 2020. júL 18. 35 Bár - Szerémi történeteivel ellentétben - a király testén később állítólag nem találtak sebeket, ne feledjük, hogy több forrás, például Thurzó Elek tár­nokmester levele is arról számol be, hogy a király a csatában megsebesült. „Nekünk mégis Mohács kell...”. II. Lajos rejtélyes halála és különböző te­metései (Az Országos Széchényi Könyvtárban 2015. augusztus 29-én meg­rendezett tudományos szimpóziumon elhangzott előadások szerkesztett és bővített kiadása). Szerk. Farkas Gábor Farkas - Szebelédi Zsolt - Varga Ber­nadett. Bp. 2016. 190., Örök Mohács i. m. 366., 832-833., 836-837. A király halálával kapcsolatos további polémiákról: Kiss Béla: II. Lajos halála. Vigilia 41. (1976) 8. sz. 507-512., Botlik Richárd: Egy könyv ürügyén. II. Lajos király halálának körülményeiről. In: Különvélemény. A mainstream magyar tör­ténelem határán. Szerk. Illik Péter. Bp. 2017.11-50., B. Szabó János: II. Lajos halálának helyszíne: táj és orális hagyomány. Hadtörténelmi Közlemények 132. (2019) 2. sz. 443-453., Pap Norbert etal.: II. Lajos halálának helye. Tör­ténelmi szemle 62. (2020) 1. sz. 73-109., Pap Norbert et al.: II. Lajos halálá­nak helye In: Mordortól Mohácsig i. m. 211-248., Varga Szabolcs: Megjegy­zések II. Lajos király halálához. Történelmi szemle 52. (2020) 1. sz. 57-71., B. Szabó János - Sudár Balázs - Varga Szabolcs: Földvártól Cseléig. Régi kér­dések, új válaszok a mohácsi csatával kapcsolatos történeti kutatásokban. Rubicon (2020) 4. sz. 60-69. 66-67. 36 Jelenleg még a régészetileg sem sikerült megtalálni a település nyomait. 37 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I­­IV. Bp. 1963. I. 296., Gállos Ferenc: Vázlatok Pécsvárad kialakulásának és középkori mezővárosi fejlődésének történetéből. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1960. Szerk. Dombay János. Pécs 1961. 159-181. 167., 171-172., Koszta László: A püspökség alapításától (1009) a 14. század közepéig. A város és környékének gazdasága all. század elejétől a 14. század közepéig. In: Pécs története II. A püspökség alapításától a török hódításig i. m. 21-172. 83. 38 Zsoldos Attila: Az 1267. évi dekrétum és politikatörténeti háttere (IV. Béla és Ifjabb István király viszályának utolsó fejezete). Századok 141. (2007) 4. sz. 803-842. 819. 39 Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. II/4. 1290-1301. Bp. 1987. 165. 40 Rationes collectorum pontificorum in Hungária. Pápai tizedszedők számadásai. 1281-1375. (Monumenta Vaticana Hungáriáé 1/1.) Bp. 1887. 265., Anjou-kori Oklevéltár. XXV. Szerk. Sebők Ferenc. 1341. Bp.-Szeged 20 04. 40., 74. 41 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korá­ban I-V. Bp. 1894. II. 462., Kőfalvi Tamás: A pécsváradi konvent hiteleshe­lyi oklevéltára 1254-1526. Szeged 2006. 378., 412. 42 „Dum Rex Joannes jam esset cum cateuersa sua ex parte Quinque-Ecc­­lesien. juxta arcem Danoch, erat arx Georgi Herchegh ...” Szerémi György. II. Lajos és János királyok házi káplánja Emlékirata Magyarország romlá­sáról, 1484-1543. Közli: Wenzel Gusztáv. Pest 1857. 254. 43 Vass Előd: A mohácsi szandzsák hatvannégy évvel a csata után. In: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. Rúzsás Lajos - Szakály Ferenc. Bp. 1986. 355-369. 365. 44 Dávid Géza - Fodor Pál: „Az ország ügye mindenek előtt való”. A szul­táni tanács Magyarországra vonatkozó rendeletéi (1544-1545; 1552). (His­tória Könyvtár. Okmánytárak 1.) Bp. 2005. LIX. 34-35. 45 HU-MNL-OL-E 156-b.-2.-19.-(p. 10.) [UrbariaetConscriptiones], Timár György: Királyi sziget. Szigetvár várgazdaságának iratai. 1546-1565. (Bara­nya törökkori forrásai 1.) Pécs 1989. 196., 326. 46 HU-MNL-OL-A 57-3.-302., 434. [Libri regii], Horn L: Hit és hatalom i. m. 197-198. 47 Szakály Ferenc: Egy végvári kapitány hétköznapjai (Horváth Márk szi­geti kapitány levelezése Nádasdy Tamás nádorral és szervitoraival) (1556- 1561). Somogy megye múltjából 18. Kaposvár 1987. 45-126. 72. 48 Sudár Balázs: Földvár falu a török korban. Történelmi Szemle 62. (2000) l.sz. 153-168. 162. 49 Sudár Balázs: A mohácsi náhíje és települései a 16-17. században. In: Eke mentén i. m. 13-32. 21. 29. Lásd még: Pataky András: Délkelet-Bara­­nya (Drávaszög) hat évszázados településtörténete, lakosságának nemzeti­ségi összetétele és változásai. Eszék 2009. ( https://www.sulinet.hu/orokse­­gtar/data/kulhoni magyarsag/2010/hr/delkelet baranya hat évszázados/ pages/000 Könyvészeti adatok.html , letöltés: 2020. nov. 30.) A helyszínnel kapcsolatban ma hiába keressük Danocz te­lepülést, pedig az Árpád-kortól a 18. századig folyamatosan lakott volt.36 Foglaljuk össze röviden, mit tudunk Danóc (Dá­­nóc) történetéről és elhelyezkedéséről. A falu 13. században a Pécs és a kiskőszegi dunai rév közötti útvonalon feküdt.37 A 13. század közepén Danóc falu Gúg fia János ispán és fiai birtoka volt, tőlük azonban IV. Béla király elvette és Sinister Miklósnak adományozta. A település egy része azonban Gúg leszármazottainak kezén maradhatott, ugyanis később is ot­tani birtokosokként szerepelnek.38 1296-ban már III. András király anyjának kezében volt, s vásáros helynek számított.39 Ezt követően az egyházas helynek számító település királyi kézbe került, majd 1341-ben I. (Nagy) Lajos Herceg Péternek adományozza.40 Innentől kezdve a 16. század közepéig első­sorban a Herceg család birtokolta a mezővárossá növő Danó­­cot.41 1529-ben Szapolyai János a Mohácson lévő szultánhoz tartva Danócon is áthaladt, ahol Szerémi György elbeszé­lése szerint állhatott egy arx, ami Herceg György birtokában volt.42 Az oszmán hódítás következtében Danóc a mohácsi ná­­hije része lett, s Kászim mohácsi szandzsákbég birtokába ke­rült.43 1544-ben a szultán kincstára központi kezelésbe vette a mezővárost.44 A keresztény birtokosok is igényt tartottak a település jövedelmeire: az 1550-es években Geszty János bírt tíz jobbágyportával a faluban, s rajta kívül Kerecsényi Lász­lónak volt itt jószága, ám 1556-ban már Horváth Márk szigeti kapitány birtokolta a települést.45 A kápolnai Bornemisszák is bírtak jószágokat Danócon 1556/57-ig, ekkor azonban I. Fer­­dinánd hűtlenség miatt elvette tőlük többek közt Danócot is, s Farkas Györgynek és Imrének adományozta.46 Az 1564-es baranyai dikajegyzékben is őt találjuk Danócon tíz portával.47 Danóc a térség egyik legnagyobb mezővárosává nőtte ki magát és az egyházi intézményrendszere sem omlott ösz­­sze.48 Mindezt jól mutatják az adózók számai: 1546-ban 172 háne (261 fő), 1552-ben pedig 123 háne (445 fő) szerepelt a tö­rök összeírásokban, 1565/66-ban pedig 160 kapuval (328 fő) számoltak. A század második felétől azonban folyamatosan csökkent a lakossága, 1580-ban már csak 109 kaput (144 fő), 1590-ben pedig 80 kaput (139 fő) számoltak össze, 1631-ben pedig 46 hánéval számoltak.49 A település etnikai viszonyai is

Next

/
Oldalképek
Tartalom