LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Jánossy Dénes: Nem állami levéltáraink védelme. • 1936. [LK 1936. 105-135. p.]
132 JÁNOSSY DÉNES szemléktől remélhetünk. Erre a vármegyei levéltárosi kar látszik legalkalmasabbnak, melynek tagjai rendszerint olyan helyi ismeretekkel és személyi kapcsolatokkal rendelkeznek, mely munkásságuk sikerét különösen előmozdítaná. A vármegye költségvetésében módot kellene találni az e oélra irányuló kiszállások költségeinek fedezésére. Ilyen kiszállás alkalmával a vármegyei főlevéltárosnak az. volna a feladata, hogy elsősorban is a megyei városok és községek levéltárainak állapotáról szerezzen közvetlen tapasztalatot, az azokban rejlő nemzeti értékekre a levéltárak Őrzőinek figyelmét felhívja, elhelyezésükre, karbantartásukra gyakorlati útbaigazítást adjon és a feltalált állagokról egy általános leltárt összeállítson. Ilyen kiszállás egyúttal módot nyújtana a vármegyei főlevéltárosnak arra is, hogy a bejárt vidékeken lappangótársulati, családi, uradalmi, egyházi, plébániai vagy lelkészségi levéltárakról tudomást szerezzen, sőt a vármegye ajánló és a tulajdonosokat vagy fenntartókat, kezelőket levéltáraik megtekintésének engedélyezésére felkérő hivatalos soraival ellátva, ez utóbbiakban is helyszíni szemlét végezzen, a karbantartásra tanácsokat adjon és leltárt készítsen. Az ílymódon vármegyénkínt végrehajtott Összeírás volna a legmegbízhatóbb alapja annak az egész országra kiterjedő levéltárkataszternek, melynek fontosságát és sürgősségét már félszázaddal ezelőtt a Magyar Történeti Társulat 1885-í kongresszusán Thallóczy Lajos sürgette. A kataszterben felvett levéltárakról készült leltárak és levéltárleírások volnának reális alapjai a szükségesnek látszótovábbi intézkedéseknek. E leltárak és levéltárleírások másodpéldányai a hazai levéltárügy központi szervének, az Országos Levéltárnak volnának megküldendők, hogy módjában álljon a hazai magánlevéltárügy mindenkori állását áttekinteni és legalább ís annak törvényes rendezéséig a vármegyei fő-levéltárosoknak szükséghez képest tanáccsal szolgálni. Amennyiben a helyszíni szemle során rendezett és megfelelően elhelyezett községi, városi, társulati vagy családi levéltárat találtunk, nem látszik szükségesnek, hogy ezeknek a vármegyei levéltárakba való beszállítását szorgalmazzuk, hacsak a nevezett levéltárak tulajdonosai, fenntartói, kezelői maguk nem óhajtanák azoknak beszállítását. Vármegyei levéltáraink nagyrészt úgyis helyhiánnyal küzködnek, sőt gyakran a hivatalos iratanyag el-