LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Bernád Rita Magdolna: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűj tőközpontjai. Levéltári Közlemények, 88. (2017) 401-
veit, a piaristák könyvkatalógusát 1810-ből, szerzetesi névjegyzékeket és sok más, a piarista rendhez fűződő forrást.23 Az említett ferences irányítás alatt álló plébá niák esetében csak töredékesen maradtak fenn rendi írott emlékek. A levéltárról 2009 végén jelent meg repertórium.24 A Szamosújvári Gyűjtő levél -tárban található fondok mennyisége 40,19 ifm. A Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltár (2005) A sepsi–barcasági főesperesi kerület iratanyagainak befogadására alakult meg Sepsiszentgyörgyön a gyűjtőlevéltár, amely a sepsiszentgyörgyi Szent Gellért plébánia kántori lakásának egyik átalakított helyiségében talált otthonra. A plébániai levéltári anyagok 2005 szeptemberében kerültek be a gyűjtőközpontba, és ugyanezen év novemberében lettek rendezve. Itt találhatók Barót, Brassó, Illyefalva, Kőhalom, Mikóújfalu, Sepsibükszád, Sepsikőröspatak, Sepsiszentgyörgy, Szent -iván laborfalva és Türkös plébániák, valamint Árkos, Gidófalva, Köpec és Nagy -bacon filiák levéltárai. Ezzel a térséggel kapcsolatosan megemlíthető, hogy Brassó és Nagyszeben, szászföldi központi településekként, királyi kiváltságos területnek számítottak a középkorban. Dékánság elnevezés alatt működtek, nem tartoztak az Erdélyi Püspökséghez, missziós területnek számítottak. A katolikus restaurációt követően, az 1761–1762-es plébániaösszeírásokban már szerepelnek. 1766-ban dékánság (decanatus ) név alatt tűnnek fel Brassó és Nagyszeben központokkal, és ugyanitt főesperességként szerepel Miklósvár is. A középkori brassói és szebeni dékánság területét Mária Terézia csatolta az erdélyi püspökséghez, korábbi megnevezésüket (dékánság) főesperességre cserélte. Az 1761-es egyházmegyei sematizmusban a jelenlegi sepsi–barcasági főesperesség plébániáiból néhány a háromszéki főesperesi kerülethez tartozott: Barót, Illyefalva, Miklósvár, Szentivánlaborfalva és Türkös.25 Az egyházmegye ezen egyházi adminisztrációs területe a 18–19. században a Barcasági Dékánság és a (Sepsi)–Miklósvári főesperesség (Decanatus Barcensis et Archidiaconatus Sepsi atque Miklósvár) név alatt működött. A jelenleg is használt sepsi–barcasági főesperesség elnevezés a 20. század közepén alakult ki a két történe ti-földrajzi elnevezés összekötésével. A kerület főesperességi központja a katolikus megújhodást követően Brassóban volt. Ez a főesperesség 1782-ben nyolc plébániából állt: Brassó, Barót, Miklósvár, Fogaras, Türkös, Bodza, Tömös és Törcsvár. Az 1846. évi sematizmusban 13 plébániával jegyzik, mely felépítés 1882-ben is meg-Mérleg 410 23Úgyszintén a besztercei plébánia padlásáról került elő a medgyesi piaristák levéltárának töredéke is (három darab 18. századi kötet). Ezt az a tény magyarázza, hogy 1789-ben megszűnt a medgyesi piarista iskola, és az itt lévő szerzetesek Besztercére költöztek. Feltételezhetően ekkor vihették magukkal az addig keletkezett levéltári köteteket Besztercére. Az említett korai anyakönyv, a piaristák írásos hagyatéka úgy Besztercéről, mint Medgyesről elpusztultnak számított mostanig. 24Bernád: Plébániai levéltárak I... i. m. 25Bárth: i. m. 17.
