LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Bernád Rita Magdolna: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűj tőközpontjai. Levéltári Közlemények, 88. (2017) 401-
maradt. E plébániák a következők: Barót, Bodza, Brassó, Hídvég, Felsőtömös, Illye falva, Sepsikőröspatak, Miklósvár, Mikóújfalu, Sepsiszentgyörgy, Szentiván -labor falva, Törcsvár és Türkös.26 A Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltárban a vegyes felekezetű települések katolikus egyházközségeinek archívumai találhatók. Sajnálatos módon, néhány ebbe a kerületbe tartozó, mára megszűnt történelmi plébánia (Bodza,27 Felsőtömös, 28 Hídvég,29 Törcsvár 30 ) iratanyagáról nincsenek adataink, a 2005. szeptemberi gyűj tésünk folyamán nem kerültek elő. A miklósvári plébániának, a kerület egykori névadójának levéltára sem maradt fenn. Ugyanez a hiány tapasztalható azon plébániák esetében is, melyeket korábban szerzetesrendek adminisztráltak. Így Illyef -alva (pálosok) és Kőhalom (ferencesek) esetében csak levéltártöredékek maradtak fenn (kötetek: püspöki rendeletek protokollumai és egyéb gazdasági naplók) a helyszínen (falba épített levéltári szekrényben és templomtoronyban), ügyviteli levelezést egyik plébánián sem őriztek. A főesperesség történelmi székhelyén, Brassóban, ezzel ellentétben csupán iktatott hivatalos iratok kerültek elő. A főesperesség központját 2005-ben költöztették át Sepsiszentgyörgyre, ahol mindmáig található. A sepsi–barcasági főesperességet jelenleg 19 plébánia alkotja. Ezek közül Sepsiszentgyörgyön három plébánia a 20. század végén alakult. A kézdi-orbai kerület egyházközségi archívumainak a már meglévő sepsi-barcasági törzsanyaggal való egyesítése folyamatban van. A Sepsiszentgyörgyi Gyűjtő -levéltár az utóbbi években a kézdi–orbai főesperesség, Imecsfalva, Kézdi sár falva, Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjtőközpontjai 411 26Calendarium dioecesanum venerabilis cleri M. Principatus Transilvaniae ad annum qui est post bissextilem secundus MDCCLXXXII... 23.; Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsilvaniensis ad annum bissextilem a Christo nato MDCCCXLIV... 30–38. 27A bodzai plébániát 1794-ben alapították. A település Erdély és Moldva határánál fekszik, 1918-ig vámhely volt. Az 1890-es években filiaként csatolták Zágonhoz. Vö. Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsilvaniensis ad annum bissextilem a Christo nato MDCCCXLIV... 31; Schematismus venerabilis cleri almae dioecesis Transsilvaniensis editus pro anno a Christo nato 1898. Albae-Carolniae, 1898. 120. 28A felsőtömösi plébánia 1792-ben alakult, és a bodzaihoz hasonlóan határátkelőhely volt Moldvába (Romániába). Templomát I. Ferenc császár építtette, melyet 1848/49-ben a plébánialakkal együtt az oroszok felégettek. A szomszédságában fekvő Alsőtömösön a 18. századi Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt kápolna ma is működik, melyet a Brassó-bolonyai plébániáról gondoznak. Vö. Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsylvaniensis . Gyulafehérvár, 1882, 37.; A gyulafehérvári főegyházmegye történelmi sematizmusa a 2000. jubile umi és millenniumi évben. Gyulafehérvár, 2000, 95–96. 29A hídvégi plébánia 1793-ban alakult, templomát a Szentháromság tiszteletére szentelték. Kezdetben a brassói ferencesek vezették. 1870-ben még önálló plébánia volt, 1882-ben már Miklósvár filiája, jelenleg Brassóból látják el. Vö. Catalogus venerabilis cleri dioecesis Transsilvaniensis. Gyulafehérvár, 1870, 18.; Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsylvaniensis. Albae Carolinae, 1882, 41 . 30Törcsvár (Bran) katolikus plébániája 1760-ban alakult (újjá), kápolnájának titulusa Nagyboldogasszony. A lélekszám folyamatos csökkenésével 1955-ben Zernyest lett a plébánia székhelye. Vö. Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsylvaniensis ... 43–44.; A gyulafehér vári főegyházmegye történelmi sematizmusa a 2000. jubileumi és millenniumi évben... 108.
