LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Bernád Rita Magdolna: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűj tőközpontjai. Levéltári Közlemények, 88. (2017) 401-
ákkal: Csicsókeresztúr, Kapnikbánya, Dés, Beszterce, Szamosújvár és Bálványos -váralja.19 Az 1782-es egyházmegyei sematizmusban ez a kerület a kolozsi főesperességgel egyesült dobokai és belső-szolnoki kerületek (Archidiaconatus Kolosiensi cui cano nice uniti sunt Districtus Dobocensis et Szolnok interior) elnevezés alatt tűnik fel, nem önálló főesperességként. Ekkor az alábbi egyházközségek tartoztak ide: Kolozsvár, Kolozs, Bács, Bálványosváralja, Beszterce, Csicsókeresztúr, Dés, Erked, Fenes, Györgyfalva, Jegenye, Kapnik, Katona, Kide, Kajántó, Magyaregregy, Ma -gyar lápos, Mócs, Szék, Teke, Désakna, Kolozsmonostor és Oláhlápos. Ezek ma két főesperesi kerületbe (kolozs–dobokai és belső-szolnoki) csoportosulnak. 20 A belső-szolnoki főesperesi kerületet 1846-ban 14 plébánia alkotta: Szamos -újvár (külön örmény és latin rítusú plébániákkal), Bálványosváralja, Beszterce, Csicsókeresztúr, Dés, Désakna, Kapnikbánya, Alsó-Kapnik, Magyarlápos, Naszód, Oláhlápos, Oláhláposbánya (Erzsébetbánya) és Óradna. A szamosújvári örmény plébános volt egyben a főesperes is.21 A 19. század második felében a főesperesi kerület Apanagyfalu plébániájával bővült (1866), majd miután Széket a kolozs–dobokai főesperességből idecsatolták, már 16 egyházközség alkotta. A belső-szolnoki főesperesi kerület jelenleg 15 plébániából áll. A levéltár a szamosújvári volt ferences kolostortemplom22 (jelenleg római kato likus plébániatemplom) erre a célra kialakított egykori oratóriumában – dexion polcokon, savmentes levéltári dobozokban – található. A plébániai levéltári anyagok begyűjtése 2004 novemberében és 2005 tavaszán zajlott. A levéltári anyag rendszerezése több szakaszban történt: 2004 novemberében, 2005 júliusában és 2009 szeptemberében. A belső-szolnoki kerület egyes plébániáit bizonyos időszakokban szintén szerzetesrendek (piaristák: Beszterce; ferencesek: Dés, Désakna, Szamosújvár, Szék) adminisztráltak. A besztercei piaristák iratait külön érdemes kiemelni, ugyanis ezek hollétére nemrégiben derült fény, az egykori piarista kolostorépület tetőzetének javításakor. 2009. szeptember elején a padlástérből került elő az igen értékes és teljesnek nyilvánítható piarista rendi levéltári anyag. Tartalmából megemlítjük Beszterce legrégebbi anyakönyvét, amelyet akkoriban még a minoriták kezdtek el vezetni 1718-tól, a piarista rendház historia domus ait, a piarista iskola anyaköny Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár gyűjtőközpontjai 409 19Bárth János: Erdély római katolikusai a XVIII. század közepén. Kecskemét, 2008, 12., 22. 20Calendarium dioecesanum venerabilis cleri M. Principatus Transilvaniae ad annum qui est post bissextilem secundus MDCCLXXXII. Cibini, 1782, 19–20. 21Schematismus venerabilis cleri dioecesis Transsilvaniensis ad annum bissextilem a Christo nato MDCCCXLVI... 123–136. 22A szamosújvári önálló plébániát 1825-ben szervezték meg a stefanita ferencesek, akik közel egy évszázaddal előtte, 1748–1758 között építették fel itt templomukat és kolostorukat a Dániel Tivadar által adományozott telken. Vö. György József: A ferencrendiek élete és működése Erdélyben. Kolozsvár, 1930 , 309–310.
