LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Schmidt Anikó: Gyűjtőköri munka a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában. Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. 82-90.
82 Levéltári Szemle 71. évf . Schmidt Anikó Gyűjtőköri munka a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában A Magyar Nemzeti Levéltár gyűjtőköre Az 1723. évi 45. törvénycikkel alapított és működését 1756-ban megkezdő Magyar Országos Levéltárban (korabeli nevén Archivum Regni) már a kezdetektől folyik iratgyűjtés, amelynek eredményeként jelenleg a Magánlevéltárak és Gyűjtemények Főosztálya mintegy 4156 ifm terjedelmű iratot őriz. Az 1995:LXVI. törvény értelmében intézményünk több módon is gyarapítja gyűjteményét magániratokkal: ajándékozott iratanyag átvétele, esetleg vásárlás – az épp rendelkezésére álló anyagi forrás függvényében –, vagy letét útján. Emellett az intézményi gyűjtőkör része a hungarika iratanyagok másolatban, illetve eredetiben történő gyűjtése. A 205/1971. számú, a művelődésügyi miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának együttes utasítása alapján hungarikának tekinthető a mindenkori Magyarország lakosságára, területére, más államokkal való kapcsolatára vonatkozó, történeti értékkel bíró írott forrásokat, valamint a külföldön élő magyar személyek és magyar közösségek életét, történetét dokumentáló iratanyag. Ennek eredetiben történő gyűjtése olyan szempontból speciális terület, hogy a külföldről beérkező anyag az állományba vétellel elveszíti hungarika jellegét, hiszen ezáltal a továbbiakban hazai közgyűjtemény őrzésébe kerül.1 A gyűjtőköri feladatokat a Magyar Nemzeti Levéltáron belül az Országos Levéltárban a Magánlevéltárak és Gyűjtemények Főosztálya, megyei szinten az adott megyei levéltár koordinálja. A gyűjtés során elsődleges szempont, hogy a felkínált dokumentumok az őrizetünkben lévő levéltári anyaghoz illeszkedjenek, azok forrásértékét gazdagítsák, így főként országos jelentőségű családok, egyesületek, testületek, illetve más szempontból kiemelkedő személyek (tudósok, művészek, írók) hagyatékának átvételére, valamint a külföldi magyar emigráció történetével kapcsolatos gyűjtemény gyarapítására törekszünk. Emellett kiemelten kezeljük az 1541 előtt keletkezett iratokat, a jelentős történelmi eseményekhez (például Rákóczi-szabadságharc, 1848/1849-es forradalom és szabadságharc, az I. és II. világháború, be- és kitelepítések, az 1956-os forradalom, rendszerváltás) köthető dokumentumokat (kéziratok, levelezések, naplók, visszaemlékezések, beszámolók), a címeres nemesleveleket, a kéziratos tér- 1 A levéltári hungarika feladatokról bővebben l.: Arany, 2019: 5–20. MŰHELYMUNKÁK
