LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Schmidt Anikó: A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának 2020. évi gyűjtőköri tevékenysége. Turul, 94. (2021) 1:43–46. - 2. Kisebb cikkek - Kádár Tamás: Adalékok a IV. László-kori nagybírák archontológiájához. Ki volt az országbíró 1284-ben?
Kádár Tamás Adalékok a IV. László-kori nagybírák archontológiájához. Ki volt az országbíró 1284-ben? Contributions to the archontology of the great judges of the László IV period. Who was the országbíró in 1284? The paper proposes a new dating date for the charter of the judge (iudex curie regie) Omodé of Aba, issued on 13 May at Érdsomlyo in Krassó county, without a date. Recent research has unanimously dated the document to the last years of King László IV ’s reign, May 1289 and May 1290, when the office of Omodé can be dated with certainty, thanks to another source. However, according to the author, the political and historical events of the spring of 1290 rule out Omodé ’ s accession to the office, by which time he had turned against the king. However, as Györffy György was the first to do, the publication can be dated to 1284, and the paper presents several arguments in support of this date. On the one hand, it is highly probable that at least during 1284 someone occupied the office between Rubin and Demeter Balassa. On the other hand, the king’s stay in Érdsomlyo in May 1284, and a possible explanation of the military division mentioned in the charter, also point to Omodé holding the baronial dignity in that year. IV. László király uralkodása (1272-1290) második felében, az 1280-as évek elejétől a világi méltóságviselőkre vonatkozó archontológiai adataink szembetűnően megfogyatkoznak, következésképp az egyes bárói hivatalok betöltőinek kilétét, valamint működésük időhatárait illetően számos, többnyire megoldhatatlan, vagy legalábbis komoly kutatói nézetkülönbségek alapjául szolgáló problémával szembesülünk. Kiváltképp igaz ez a fenti, közel egy évtizedes időszak országbíróira, illetve azok tisztségviselésére: szemben a király uralkodásának első kilenc esztendejével (1272-1281), amikor - mindenekelőtt az évről-évre sorjázó, sok tucatnyi méltóságsoros királyi kiadványnak köszönhetően - jóformán dúskálunk az idevonható információkban, az 1281 utáni öt, esetleg hat országbíróval kapcsolatban mindössze hét, ráadásul több esetben csak részlegesen, viszonyítási pontként felhasználható adat áll rendelkezésünkre.1 Ilyenformán, amíg 1272 és 1279-1280 között minden évben több országbíró is hivatalba lépett, sőt három olyan esztendő is akad, amikor három-négy ízben is személycsere történt a dignitas élén (1273,1275,1276), és az egyes országbírói méltóságviselések időhatárai néhány héten belüli időintervallumokra szűkíthetően ismertek, addig az 1281-1290 közötti időszakban már négy évet találunk (1282, 1284, 1286, 1287), amikor még a tisztség betöltőjének nevét sem tudjuk, azaz - idejekorán - pontosítsuk: a szakirodalom mérvadó, legfrissebb munkáiban sem detektált az országbírói székben működött személy. A főméltóságok és a kisebb tisztségek viselői cserélődésének látványos vagy inkább 1 Zsoldos Attila: Magyarország világi archontológiája 1000-1301. Bp. 2011. (História könyvtár. Kronológiák, adattárak 11.) 34-35. 2 Zsoldos A.: Magyarország világi i. m. 34-35. IV. László súlyos belső válságokban bővelkedő uralkodására: Szabó Károly: Kun László 1272-1290. Bp. 1886. (Magyar történeti életrajzok II/5.); Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. II. Bp. 1899. 303-414.; Kun László emlékezete. (A bevezetőt írta, a forrásszövegeket válogatta és a jegyzeteket összeállította Kristó Gyula.) Szeged, 1994. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 5.); Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. Bp. 2002.2 (Millenniumi magyar történelem. Historikusok.) 391-445.; Zsoldos Attila: Téténytől a Hód-tóig. (Az 1279 és 1282 közötti évek politikatörténetének vázlata.) Történelmi Szemle 39. (1997) 1. sz. 69-98. csak látszólagos visszaesése vélhetően nem elsősorban a belső hatalmi harcok, a bárói elit heves vetélkedésének, csoportküzdelmeinek esetleges megszűnésével vagy lecsillapodásával állt összefüggésben: IV. László országlása második felében valószínűleg az éppúgy jelentős mértékű volt, mint korábban, csak forrásbázisunk említett megcsappanása miatt jóval kevésbé feltárhatóak részletei, ideértve természetesen a bárói hivatalokban bekövetkezett személyi változásokat is.2 Mint arról az imént szó esett, az 1284-es esztendő azon évek sorába tartozik, amelyhez kutatásunk régóta és lényegében egyöntetűen, nem kapcsol országbírót, illetve amely év vonatkozásában ismeretlennek tartja a bárói méltóság betöltőjének személyét. Hogy a mondott év vonatkozásában indokolt feltételeznünk legalább egy, a forrásaink által homályban hagyott országbíró kinevezését és működését, három megfontolás is gyámolítani látszik. Egyrészről az 1283 márciusa, Hermán nembeli Hermann fia Rubin felbukkanása, valamint - az achontológia eddigi álláspontja szerinti - utóda, Balassa családbeli Miklós fia Demeter országbíró 1285-ös országbírósága között eltelt időszak viszonylag nagy, legkevesebb 21-22 hónapos űrt jelent
