LEVÉLTÁRI ÁLLOMÁNY GYARAPODÁSA, CSÖKKENÉSE
Arany Krisztina: Levéltári iratajándékozások a Mikes Kelemen Program keretében – a levéltári koordináció első két évének tapasztalatai, Turul, 92. (2017) 2:104–107. - 1. Értekezések - Bakó Zsigmond: Hazatérő múlt - A Torontói Magyar Ház gyűjteménye
72 2015 közötti őrzési helyéről sajnos nem találtam semmi forrást. 2015-től a Magyar Ház iratanyagát is a Bermondsey Road 32-es szám alatt őrizték, amely a Mikes Kelemen Program keretében került haza Magyarországra. A gyűjtemény szerkezete A Torontói Magyar Ház gyűjteménye 2016. május 11-én érkezett be a Mikes Kelemen Program központi raktárából az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületébe. A 104 dobozból álló irategyüttesről ekkor még a levéltár munkatársai nem rendelkeztek megfelelő ismerettel, így elengedhetetlen volt a gyűjtemény előzetes feltárása. A feltárás eredményeként a levéltárosok azt a következő megállapítást vonták le, hogy az összetartozó iratanyag a Torontói Magyar Ház gyűjteménye, melyen belül négy nagyobb egységet különítettek el: személyi hagyatékokat, egyesületi iratokat, tartományok, városok szerint rendezett dokumentumokat és gyűjteményeket. A Torontói Magyar Ház legnagyobb egységét az egybevont személyi iratanyagok, gyűjtemények alkotják, amelyek 64 dobozt tesznek ki. Az archívum amerikai típusú levéltári dobozokban érkezett be, és a kinti struktúrát követve folderekbe - középszinten - rendezve veszi sorba az összetartozó dokumentumokat. A hagyatékok megkülönböztetésére a következő struktúrát alakították ki Kanadában. A személyi iratanyagok első dobozára, a „gdc/HC” előtag után rendszerint a hagyaték tulajdonosának teljes-, vagy vezetéknevét jegyezték fel, majd a későbbi raktári egységeknél már csak monogram jelezte az iratképzők kilétét. A „gdc/HC” feloldásához a levéltárosok elsődleges forrásként az interneten megtalálható publicisztikákra támaszkodtak.43 Ebből kiderült, hogy az iratanyag nagyobb hányadát a kanadai magyar emigráció jeles személye, Demmer György rendezte. Ö a levéltárral korábban is kapcsolatban állt az NKA ITHAKA prog ramnak köszönhetően. Az adatgyűjtés során kiderült, hogy a kanadai magyar diaszpóra iratanyagának megőrzését Demmer kezdetben az ottawai levéltártól remélte. A levéltár feltétele a dokumentumok átvétele kapcsán az volt, hogy azokat rendezetten, feldolgozva kell átadni. A magyar szellemi hagyaték megőrzése érdekében ezt a feladatot vállalta magára és végezte el Demmer György. Az általa rendezett iratanyag teszi ki a Torontói gyűjtemény jelentős részét, és innen származik a gdc/HC jelölés is, vagyis a George Demmer Collection/Hungarica Canadiana. A feljebb leírt formában jelölték meg a hagyatékok sorában Kardos Talbot Béla hagyatékát is, akinél - a leírt metódust követve - az első dobozra kiírták a teljes nevet, majd a második raktári egységtől csak a „KTB” monogramot tüntették fel. A hagyatékokon belül általában három nagyobb egységet alakítottak ki, külön kezelve a személyi iratanyagokat (Personal Papers), a levelezést (Correspondence), és az iratanyaghoz szorosan kapcsolódó jegyzeteket, újságki vágatokat, egyéb dokumentumokat 43 John Miska: Hungarica Canadiana - Archival Sources. Hungarian Studies, 21 (2007) 323., Veszély Ferenc: Demmer György és a HCHC. www. magyarkoltok.com (Utolsó megnyitás: 2017.08.29.) (Clippings, Notes etc.). A felépítés tisztázásánál külön meg kell említeni az utolsó egységbe tartozó újságkivágatokat, vagyis Clippingseket. Az újságkivágatok ideális körülmények között nem minősülnek levéltári iratanyagnak, azonban jelen helyzetben a Magyarországon lévő információhiány miatt indokolt megtartásuk. Ezek a kivágatok szervesen illeszkednek a levéltári dokumentumokhoz, és olyan kútfőknek minősülnek, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne egyes iratok kontextualizálása. A hagyatékok dokumentumai közé időnként egyesületi iratok is bekerültek, ami főleg abban az esetben volt jellemző, amikor a hagyaték tulajdonosa valamilyen pozíciót töltött be egy adott szervezetben. Az iratanyagot folderekben tárolták, tartalmukra címszavak, illetve az évrendezett iratanyag esetében évszámok utaltak. A gyűjteményeknél hasonló jelzetstruktúra figyelhető meg, mint a hagyatékoknál. A „gdc/HC” előtagot hol a gyűjtemény megnevezésének mozaikszava, hol teljes neve követi. Ezen belül a foldereken valamilyen kifejezés jelöli, hogy pontosan milyen levéltári iratanyagot tartalmaznak. A gyűjteményeken belül speciális helyet foglal el a Demmer György által kialakított Encyclopaedia Hungarica Canadiana (EHC) egység, melynek részletes bemutatását a későbbiekben tárgyalom. Ha az egyesületi, szervezeti dobozokat összehasonlítjuk a hagyatékokkal, gyűjteményekkel, látjuk, hogy szerkezetüket következetlenül alakították ki. A Torontói Magyar Ház archívumának ezen egységénél sok esetben csak mozaikszavakkal találkoztunk. A rendezésnél a dobozok sorában így jelent meg az „MKCSBK” elnevezést viselő nagyobb irategyüttes és az „EMA” kisebb dokumentumegyüttes is. Ennél a két említett mozaikszónál az iratanyag vizsgálata során, a dobozok tartalma alapján derült ki, mely egyesületeket jelölik a feliratok. Előbbi helyes feloldása a „Magyar Királyi Csendőri Bajtársi Közösség”, míg utóbbié „Egyesült Magyar Alap”. Belső felépítésükben ezek az irategységek is követik a hagyatékoknál, gyűjteményeknél leírt struktúrát. A dobozokban található következetlen kialakítás egyik fő oka, hogy számos esetben az egyesületek iratanyagát személyi hagyatékokból átemelt iratokból építették fel, egészítették ki. Az ilyen módon felépített egyesületek belső ügymenete ebből adódóan kisebb szegmensekre oszlott, és ez ma is látható, hiszen időrendjükben, tárgyukban az ügyek nem koherens módon követik egymást. A rendezés során arra is találtunk példát, hogy a proveniencia alapján pontosan meghatározható személyi vagy egyesületi iratanyagot vegyes dobozba helyeztek. A Torontói Magyar Ház archívum harmadik egységét a tartományok, városok szerint csoportosított iratanyagok alkotják. A dobozok feliratai ezeknél az egységeknél is jelzetként funkcionálnak, és az előző két leíráshoz hasonlóan „gdc/HC” előtaggal kezdődnek. Az előtag után a dobozokon az iratanyag megnevezése következik, ami ennél az egységnél a tartomány vagy város nevét jelenti. A dobozokon belüli folderek vegyesen tartalmaznak egyesületi és személyi hagyatékokat, ami miatt az iratok eredeti helye, illetve állapota nem rekonstruálható. Ezen egység előzetes feltárásakor arra is akadt precedens, hogy egy tartomány nevével jelölt doboz valós tartalma egy strukturált személyi iratanyag volt. Az iratok dobozon belüli rendjéről az valószínűsíthető, hogy
