Oktatás, művelődés, sport; Pénzügy; Szövetkezetek; Társadalmi szervezetek; Társadalombiztosítás; Vízügy; Levéltári tapasztalatok

Vízügy - A vízügyi igazgatóságok és területi szerveik ügyiratkezelésének szabályai. Melléklet: iratminták, irattári terv. • 1977.01.01 [31/1976 OVH sz. utasítás = Vízügyi Értesítő 1976/22.]

a téves iktatás megsemmisítésének szabályai sze­rint az egész alszám-bejegyzést egy vonallal át kell húzni és a „Kezelési feljegyzések" rovatba be kell jegyezni, hogy az iratot mely számra iktatták át. Az újraiktatás keltének azt a napot kell meg­jelölni, amelyen az történt. A mutatózás 18. § (1) Az iktatott ügyiratokat évenként újonnan nyitott, bekötött, regiszteres (betűbeosztásos) nev­es tárgymutatókönyvbe (a továbbiakban: tárgy­mutatókönyv) kell mutatózni. Minden iktató­könyvhöz külön tárgymutatókönyvet kell nyitni. Nagyobb iratforgalom esetén a tárgymutató­könyvben az abc egyes betűit az azokat követő első magánhangzó hozzáadásával is tagolni lehet (pl. ba, bá, ke, ki). Gyakorlati szempontból más részletezéssel is meg lehet a tárgymutatókönyvet osztani (pl. gyakori tulajdonnév, tárgykör). (2) A tárgymutatókönyvbe az iktatókönyv tárgyrovatába bejegyzett szöveget az ott kiemelt szó (név, hely, tárgy) kezdőbetűjének, illetőleg kezdőbetűinek megfelelően az ügyirat iktatószá­mának feltüntetése mellett kell bevezetni. Ha a tárgyrovatban több név, hely vagy tárgy szere­pel, azokat valamennyi megfelelő betűnél mu­tatózni kell. Akkor is mutatózni kell az összes ügyfél nevét, ha az iktatókönyv tárgyrovatában az egyik ügyfél neve után a további ügyfeleket „és társai" bejegyzéssel jelölték. Ugyancsak több helyen kell mutatózni a tárgyat, ha a szövegben több olyan vezérszó van, mely az ügy lényegét meghatározza. (3) Mutatózni az iktatás napján, de legkésőbb az iktatást követő munkanapon kell. Ha az iktató­könyv tárgyrovatában az ügyfeleket „és társai" bejegyzéssel jelölik, akkor az iktatással egyidejű­leg kell mutatózni. A mutatózás megtörténtét az iktatókönyvben a sorszám mellett jelezni kell. (4) Az iktatással kapcsolatosan — elsősorban a központi iktatóirodában — idegen-számmutatót is lehet használni. Az idegen-számmutató a tárgy­mutatókönyv kiegészítője, azonban azt nem he­lyettesíti. Az idegen-számmutatóban 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 0 számokkal végződő külön-külön ha­sábot (lapot) kell nyitni, s az ügyiratot, küldő szerv iktatószámát a sorszám utolsó számjegyének megfelelő hasábba kell bejegyezni, mellette pedig fel kell tüntetni a saját iktatószámot. Minden év­ben új idegen-számmutatót kell nyitni, amelyet — szükség szerint — bontani lehet az olyan szer­vek szerint, amelyekkel a kapcsolat a leggyako­ribb. Az ügyintéző kijelölése és az osztály munkanaplója 19. § (1) A központi iktatóiroda az iktatott ügyirato­kat az iktatás napján, de legkésőbb a következő munkanap hivatalos óráinak kezdetén — az al­számra iktatott ügyiraton az ügyintéző nevét is feltüntetve — kézbesítőkönyvvel továbbítja az ügykör szerint illetékes osztály adminisztrátorá­hoz. Az új sorszámra iktatott, előirat nélküli ügy­iratokon az osztályvezető vagy megbízottja ki­jelöli az ügyintézőt. Ezt követően az adminisztrá­tor a beérkezés sorrendjében minden ügyiratot bejegyez az osztály munkanaplójába (a továb­biakban: munkanapló) és azokat kiadja az ügy­intézőknek. Az új ügyek intézőinek nevét — az iktatókönyvbe való bejegyzés végett — haladék­talanul közli az iktatóirodával. (2) Az osztályvezető vagy megbízottja az ügy intézésére bármikor új ügyintézőt jelölhet ki. Az ügyintéző személyében bekövetkezett változást a központi iktatóirodával haladéktalanul közölni kell. (3) A belső iktatási egységnél a kezelő az új sorszámra iktatott, előirat nélküli ügyiratokat az ügyintézőnek az osztályvezető vagy megbízottja által történt kijelölése után, a többi iktatott ügy­irotot pedig — azokon az ügyintéző nevét fel­tüntetve — haladéktalanul átadja az ügyintézők részére. A belső iktatási egységeknél munkanap­lót vezetni nem kell. (4) Ha az ügyiratot tévesen belső iktatási egy­ségnek címezték, azt ott iktatni kell, valamint a „Kezelési feljegyzések" rovatba be kell jegyezni a központi iktatóirodának való átadás tényét és napját, majd az iratot kézbesítőkönyvvel kell to­vábbítani. Ilyen esetben a beérkezés kelteként az átiktatás napját kell bejegyezni az iktatókönyv­be. (5) Ha az igazgató, a területi szerv vezetője az általa felbontott küldeményen az ügyintézőt már kijelölte, a központi iktatóiroda az iktatást és az ügyirat továbbítását ennek megfelelően köteles végrehajtani. A törzsszámok 20. § (1) A tervezési, kutatási, beruházási, felújítási, építési és egyéb vállalkozói munkákra vonatkozó iratokat, ha azt az igazgató elrendeli, az iktató­számon kívül törzsszámmal (tervszám, munka­szám) is el kell látni. (2) Egy munkának csak egy törzsszáma lehet, amelyet a munka befejezéséig megváltoztatni nem szabad. A törzsszámos ügyekről a központi iktatóirodában nyilvántartást kell vezetni. A törzsszámot az iktatókönyv „Kezelési feljegyzé­sek" rovatába is be kell jegyezni. (3) A törzsszám betűjelzésből és számból áll. A tervezési és kutatási munkák betűjelzése „T", a beruházási és felújítási munkáké „B", az épí­tési és egyéb vállalkozói munkáké pedig „É". A törzsszám száma a nyilvántartás folyószáma. (4) A törzsszámon intézkedni nem szabad, de azt az intézkedésen az iktatószám mellett záró­jelben fel kell tüntetni [pl. „Szám: 890/1976. (Tsz. É 33.)"].

Next

/
Oldalképek
Tartalom