Oktatás, művelődés, sport; Pénzügy; Szövetkezetek; Társadalmi szervezetek; Társadalombiztosítás; Vízügy; Levéltári tapasztalatok

Vízügy - A vízügyi igazgatóságok és területi szerveik ügyiratkezelésének szabályai. Melléklet: iratminták, irattári terv. • 1977.01.01 [31/1976 OVH sz. utasítás = Vízügyi Értesítő 1976/22.]

gyat külön papírlapra kell feljegyezni, és azt kell az.iktatóbélyegzö lenyomatával ellátni. Ezt a la­pot az ügyirathoz kell kapcsolni. Az iktatószámot kell ilyen esetben az eredeti iratra tintával felje­gyezni. Az iktatókönyv 11. § (1) Az ügyiratok iktatására az év kezdetén újonnan nyitott, az 1. számú melléklet szerinti nyomtatványokból — a 13. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve — bekötött, oldal­számozott és hitelesített (47. §) iktatókönyvet kell használni. (2) Az iktatókönyvben felhasznált lapokat ösz­szeragasztani vagy az iktatókönyvben feljegyzett adatokat — a ceruzával bejegyzett határidő [32. § (1) bekezdés] kivételével —• kiradírozni, kiva­karni, leragasztani, tintával vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha az­iktatókönyvben az iktatás keltének vagy az ügy tárgyának helyesbítése szükséges, a téves szöve­get, számot egy vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti bejegyzés olvasható maradjon. A javí­tást kézjeggyel és keltezéssel igazolni kell. (3) Téves iktatás esetén az iktatókönyvi be­jegyzést tintával történő áthúzással meg kell sem­misíteni oly módon, hogy a megsemmisítés ténye kétségtelen legyen, a bejegyzés azonban tovább­ra is olvasható maradjon. Ugyanakkor a „Kezelési feljegyzések" rovatban meg kell jelölni, hogy a tévesen iktatott ügy iratanyagát mely számra iktatták be, illetőleg melyik iktatási egységnek adták át. A megsemmisített sorszámra újabb ügyet iktatni nem szabad. (4) Az iktatókönyv egy-egy sorszámára — a 13. §-ban meghatározott esetek kivételével — csak egy ügyet szabad iktatni. Az iktatószám 12. § (1) Az iktatószám az iktatókönyv megfelelő sor­számából, az esetleges alszámból, az évszámból és szükség szerint a belső szervezeti egység jelzésé­ből áll (pl. 456/1976., 456—6/1976. Vg.). Az első alszámot nem kell feltüntetni. (2) Az év kezdetén érkező első irat bejegyzése után az iktatást az év végéig megszakítatlan sor­rendben kell folytatni. Az ugyanabban az ügy­ben érkező újabb iratokat ugyanannak a sor­számnak egymást követő alszámaira kell beiktatni [15. § (2) bekezdés]. A gyűjtőszám 13. § (1) A gyakran előforduló azonos jellegű ügy­fajtáknak, különösen, ha azokban az egyes ügyek általában egy intézkedéssel lezárulnak (pl. OVH utasításai; kisebb beszerzések, igénylések; fize­tésemelések; műszaki megoldás elvi meghatáro­zások) az év elején egy-egy sorszámot (gyűjtő­szám) lehet fenntartani. Gyűjtőszámra iktathatok az olyan egyedi ügyek is, amelyekben az iktatá­sok száma előreláthatóan meg fogja haladni a ti­zenhat alszámot (pl. egyedi kisajátítási, tervezési ügyek). A gyűjtőszámra iktatható ügyfajták tár­gyait az év elején — az illetékes osztályvezető véleményét figyelembe véve — az igazgatási osz­tályvezető, illetőleg a belső iktatási egység veze­tője állapítja meg. Kivételesen indokolt esetben év közben is engedélyezhető új gyűjtőszám nyi­tása. (2) Gyűjtőszám alkalmazása esetén a nyolc al­számostól eltérő nyomtatványt (2. sz. melléklet) kell használni, oly módon, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján megállapított gyűjtőszám­szükségletnek megfelelő mennyiségű nyomtat­ványlapot kell az iktatókönyv végére bekötni. A bekötött iktatókönyv mellett pótlapot akkor sem szabad használni, ha a gyűjtőszámok nyomtat­ván ylapjai a könyvben elfogytak. Ilyen esetben már csak a nyolc alszámos rovatok használhatók fel az annak megfelelő szabályok szerint. (3) Az azonos jellegű ügyfajták gyűjtőszámai­nál az iktatókönyv tárgyrovatába csak az általá­nos tárgyat (pl. OVH utasításai), az egyedi ügyek gyűjtőszámainál pedig.a konkrét tárgyat (pl. Érd nagyközségben szenny víztisztítómű céljára kisa­játítás), valamint a „Kezelési feljegyzések" rova­tába „Gysz" jelzést és azt kell bejegyezni, hogy a gyűjtőszám az iktatókönyv hányadik lapján ta­lálható (pl. Gysz. 118.). (4) Kivételesen valamely gyűjtőszámra ikta­tott ügyfajta (pl. árvízvédekezés) külön nyilván­tartókönyvben kezelhető. Ilyen esetben is az ik­tatókönyv tárgyrovatába csak az általános tár­gyat kell bejegyezni, a „Kezelési feljegyzések" rovatába pedig azt, hogy külön nyilvántartóköny­vet használnak. (5) Gyűjtőszám használata esetén az iktató­szám mellett az első alszámot is fel kell tüntetni. Az azonos jellegű ügyfajták gyűjtőszámainak al­számaira iktatott ügyiratokat egyenként kell mu­tatózni. Az igazgatási osztályvezető hozzájárul­hat, hogy a (4) bekezdés szerinti gyűjtőszámra iktatott iratoknak csak az iktatókönyvbe bejegy­zett általános tárgyszövegét mutatózzák. A gyüjtőiv 14. § (1) Azokat a válaszokat, vagy jelentéseket (a továbbiakban: jelentés), amelyek ugyanarra az intézkedésre több szervtől érkeznek, nem szabad külön-külön beiktatni, hanem beérkezésüket gyűjtőíven kell feljegyezni, és csak a gyűjtőívet kell az első jelentés beérkezésekor beiktatni az ügy soron következő alszámára. Az így kezelt je­lentéseken az iktatószámot törni kell a gyüjtőiv folyószámával. Az ügyirat bemutatására kitűzött határnapon érkezett jelentéseket a gyűjtőívvel együtt az ügyintézőhöz kell eljuttatni. A továb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom