Oktatás, művelődés, sport; Pénzügy; Szövetkezetek; Társadalmi szervezetek; Társadalombiztosítás; Vízügy; Levéltári tapasztalatok
Pénzügy - Az állami szervek iratainak védelméről és selejtezéséről szóló 45/1958. (VII. 30.) Korm. sz. rendelet végrehajtásáról. Melléklet: ügykörjegyzékek. • 1959.05.31 [148/1959 PM sz. utasítás = Pénzügyi Közlöny 1959/16.]
Az Utasítás 6. §-ának (2) és (3) bekezdésében, valamint i 7. § (3) bekezdésében foglalt azon rendelkezések, amelyek szerint a természetbeni szolgáltatás térítési díjának meghatározásánál a mindenkori költségvetési normák az Irányadók, úgy módosulnak, hogy a térítési díjak kiszámításánál az 1933. évi költségvetés összeállítására vonatkozó pénzügyminisztériumi utasításban megszabott normákat kell alapul venni. Az érvényes normák forint összegét a jelen utasítás függeléke tartalmazza. A jelen utasítás rendelkezéseit 1959. január 1. napjától kell alkalmazni. Antos István s. k, pénzügyminiszter. Függelék a 147/1959. (P. K. 16.) P. M. számú utasításhoz. Tájékoztató • fűtés- és világításszolgáltatás térítési díjának megállapításához. 1. Az 1958. évi költségvetési előirányzatok összcállítá•ánál a fűtési és világítási költségekre nézve az alábbi normák forint összegeit kellett figyelembe venni: a) Fűtési norma a lakásoknál'a fűlendő légtér köbméterei után: központi fűtés esetében, szénfűtésnél évi 5^40 Ft, kokszfűtésnél évi 6 ? 80 Ft; kályhafűtésnél évi 5,80 Ft; fűtés célját szoigáló közműgáz, vagy palackgáz használatánál a fűtött légtér köbméterei után, 100 óránként —j90 Ft a norma összege. b) Világítási norma a lakásoknál a megvilágított terület négyzetméterei után: Izzólámpával való világításnál Budapesten évi 5.30 Ft, vidéken évi JLFt; fénycsővel való világításnál Budapesten évi 3,30 Ft, vidéken évi 3,60. Ft. 2. A térítésmentes fűtésben részesülő dolgozó részére kályhafűtés esetén természetben kiszolgáltatandó fűtőanyag mennyiségének kiszámítását nem érinti a 147,1959. (P. K. 16.) P. M. számú utasítás. A fűtőanyag mennyiségét a fűthető légköbméterek számától és a mindenkori fűtési költségvetési normától függően kell kiszámítani. Azokban az esetekben azonban, amikor a szerv a térítésmentes fűtésre igényjogosult dolgozó részére természetbeni fűtőanyag helyett térítést fizet, vagy a térítésmentes világítás jogcímén a szerv a villany áramfogyasztás költségeihez hozzájárul, a terítési díjat az említett utalítás, illetve az 1. pontban közölt normák alapján kell kiszámítana " A pénzügyminiszter 148/1959. (P. K. 16.) P. M. számú * utasítása az állami szervek iratainak védelméről és selejtezéséről szóló 45/1958. (VII. 30.) Korm. számú rendelet végrehajtásáról, 1. §• A jelen utasítás hatálya kiterjed a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Takarékpénztár, a Magyar Beruházási Bank, az Állami Biztosító, a Központi Adóhivatal, a Pénzintézeti Központ, a Pénzügyőrség, a Pénzjegynyomda, az Állami Pénzverő, a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet, valamint a Pénzügyi Nyomtatványellátó és Lapkiadó Vállalat ügyintézésében keletkezett és azok irattáraiban kezelt iratokra. 2. §. (í) Iratnak kell tekinteni a szervekhez érkezett, valamint a szervek működése során kézírással, gépírással, vagy sokszorosítás útján keletkezett iratokat, a szervek intézkedéseihez felhasznált térképeket, terveket, rajzokat, továbbá mindezek nyilvántartására szolgáló lapokat, kartonokat, könyveket. (2) Az utasítás végrehajtása szempontjából iratnak kell tekinteni a forgalomból kivont és selejtes bankjegyeket is, amelyeket azonban egyedül a Magyar Nemzeti Bank — külön szabályai szerint — selejtezhet és semmisíthet meg. (3) Az ügyintézés érdekeihez fűződő iratmegőrzés és selejtezés megfelelő lebonyolításának biztosítása céljából — a nyilvántartási iratok kivételével — minden iratot nyilvántartásba venni (iktatni) kell. A belső ügyintézésben keletkezett „feljegyzéseket" hozzá kell csatolni azokhoz az iratokhoz, amelyek alapján készültek, vagy amely iratok elkészítésére okot adtak. 3. §. (1) A pénzügyi szervek irataikat a jelen utasítás mellékleteiként kiadott ügykörjegyzékekben megjelölt ideig tartoznak megőrizni, majd az őrzési idő lejártával szabályszerű selejtezés alá vonni. A megőrzési időt az utolsó érdemi ügyintézés lezárásának keltétől kell számítani. Az ügykörjegyzékben a Pénzügyminisztériumra vonatkozó felsorolás tartalmaz olyan ügyiratokat is, amelyek a pénzügyi szervekre is vonatkoznak, de azok felsorolásaiban — általánosan előforduló voltuk miatt — nem szerepelnek. (2) Az ügykörjegyzékekben fel nem sorolt iratokat a 10 évi őrzési idő után kell elbírálni. (3) A vezetők indokolt esetben elrendelhetik egyes iratoknak az ügykörjegyzékekben megállapított őrzési időtartamnál hosszabb ideig való megőrzését. (4) Az egyes iratoknak az (1) bekezdésben foglaltak értelmében megállapított őrzési időtartamát az előadók kötelesek az általuk elintézett iratokon az ügy érdemi (végleges) elintézésével egyidejűleg feltüntetni. 4. §. (1) Az I. sz. jegyzékben felsorolt politikai, tudományos (történeti) kulturális és gazdasági jellegű iratok megőrzésére különös gondot kell fordítani. (2) A hatáskörök vagy feladatok megváltoztatása esetén 90 napon belül gondoskodni kell a jegyzékek megfelelő módosításáról, illetve kiegészítéséről. 5. §. (1) Az iratok irattári rendben való megőrzéséhez a tároló eszközöket és a nyilvántartási segédletet a szükségletnek megfelelően folyamatosan kell biztosítani. Gondoskodni kell arról is, hogy az íveken vezetett iktatókönyveket és egyéb iratnyilvántartási könyveket az év végén bekössék. (2) Az irattárosi munkakör ellátására a továbbiakban csak olyan személyt szabad alkalmazni vagy beosztanij akinek legalább 3 évi iratkezelési gyakorlata van, vagy az állami levéltárak által szervezett továbbképzésben eredményesen résztvett. 6. §. (1) A szerv irataiból megsemmisítésre vagy nyersanyagként való felhasználásra bármely irat — kezelési módjától függetlenül — csak iratselejtezés útján emelhető ki. (2) Az irattári őrzés lejártától számított 3 éven belül kell az iratokat selejtezés alá vonni. (3) Az iratok rendkívüli selejtezésének nincs helye. (4i Rendkívüli iretselejtezésnek minősül az iratoknak az irattári őrzési idejük lejárta előtti selejtezése vagy a selejtezésnek a rendelet.szabályaitól eltérő lefolytatása, i
