Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Magyar Tudományos Akadémia - Ügyiratkezelési mintaszabályzat az MTA intézetei számára. • 1971. szept. [15168/1971 MTA Központi Hivatal utasítása = MTA Levéltár Központi Igazgatási Titkárság 6. doboz]

i AKADEMln l ' * | LEVÉLTÁR 1 '—*—■—* ségesebb szöveget tartalmazza. A magánszemély neve után a lakóimét is be kell jegyezni. Tárgyát lehető­leg a küldeményen feltüntetett tárgyszöveggel azono­san kell bejegyezni; ha azonban a feltüntetett szö­veg az ügy lényegét nem, vagy nem teljesen fejezi ki, vagy tárgyszöveg feltüntetve nincs, a kezelő köteles az iratból megállapítani annak a tárgyát. Mutatózás 14. §. /l/Az iktatott ügyiratokat az év kezdetén újonnan nyi­tott, bekötött, regiszteres /betüsoros/ név- és tárgy- mutatókönyvbe kell mutatózni. Indokolt esetben több betűnél is mutatózni kell. Az olyan ügyiratokat, amelyek tárgya nem tükrözi az abc valamelyik betű­jéhez való tartozást, "vegyes" gyűjtőszó alá kell mutatózni. Erre a célra legmegfelelőbbek a mutató­könyv utolsó lapjai. /2/ Mutatózni az iktatás napján, de legkésőbb az ikta­tást követő munkanapon kell. /3/ Évenként egy ügyet csak egyszer kell mutatózni, még­pedig az első irat /alapirat/ iktatása alkalmával. A később érkezett iratoknak /utóiratoknak/ csak az iktatószámát kell bejegyezni a mutatókönyvben már meglévő bejegyzésnél. /A/ Kevés ügyiratforgalom esetén, vagy ha az intézet igazgatója elrendeli, az iratok mutatózását el le­het hagyni. Munkakönyvek 15. §. /l/ Osztály, vagy személyi munkakönyv használata köte­lező. /2/ A munkakönyvbe az átadás napját és az ügyiratok iktatószámát az ügyiratkezelő irja be. /3/ Az elintézett ügyiratokat a munkakönyv megfelelő rovatának kitöltésével az ügyiratkezelő veszi át. /A/ A munkakönyv alkalmazása az átadó-átvevő könyv _ 9 _

Next

/
Oldalképek
Tartalom