Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Közlekedés, posta, MÁV - A.3.sz. Ügyviteli utasítás újbóli kiadása. • 1991.07.12 [66/1991. (MÁV Ért. 27-28.) IJI sz. utasítás = MÁV Értesítő 1991/27-28.] - A.3.sz Ügyviteli utasítás újbóli kiadásáról a vasúti szervek részére. • 1997.11.21 [103/1997. (MÁV Ért. 47.) IJI sz. utasítás = MÁV Rt. Értesítője 1997/47.]

dala - szükség szerint a megfelelő méretű betétíve - az alábbi rovatokat tartalmazza: a) alszám, b) az érkezés napja, c) a beadó neve, beadvány kelte, száma, mellékletek száma, d) az irat tárgya, e) elintézés módja, mellékletek száma, f) az elintézés (elküldés) kelte, g) megjegyzés. Az ad.e) az ügyintéző mindenféle levelezésről egy másolati példányt köteles az alapügyiratban elhelyezni, ha valamely iratot „eredetiben" kell továbbítani, az alap­ügyirat részére másolatot kell készíteni, megjegyezve azt, hogy az eredeti iratot kinek, mikor és hová küldték. Az ad.g) az alszamos ügyirat ügyintézője a megjegy­zés elnevezésű rovatba köteles „üi.", azaz ügyiratbejegy­zést tenni, és ugyanebben a rovatban azoknak a szervek­nek a nevét feltüntetni, ahová az ügyiratot irányította. Visszaérkezéskor az előzetesen feltüntetett irányítás ada­tait olvashatóan áthúzni, és alatta visszaérkezés keltét kell feltüntetni. 5. A közbenső intézkedések során olyan ügyekben, amelyben több osztálynak, MÁV szervnek hozzájárulása, állásfoglalása, véleménynyilvánítása, kötelezettség vállalá­sa vagy intézkedése szükséges, az ügyintéző által felfekte­tett, az alapügyirat és az alszám együttes iktatószámával el­látott ügyiratköpenyt lehet használni. Ez az alszamos ügy­irat központi iktatásra nem kerül. Ezért az alszamos ügyirat iktatása (kéziratilag tintával), nyilvántartása, irányításának előjegyzése és mozgásának figyelemmel kisérése az ügy­iratot kezelő ügyintéző fontos kötelessége. 6. A központi iktatású alapügyirat kímélése és az ügy­re vonatkozó alszámok nyilvántartási adatainak későbbi idők során is fontos olvashatósága érdekében célszerű a teljes alszamos anyagot előre elkészíteni, az alszámok emelkedő sorrendjében dossziéban gyűjteni. A kemé­nyebb fedőlap az alapügyirat állandó mellékletét képezi, attól el nem választható. 7. Az alapügyirat a hozzá tartozó fedőlappal csak a munka teljes befejezése után (pénzügyi elszámolás, vala­mennyi építési hiány pótlása stb.), az illetékes osztályveze­tő engedélyével irattározható. Ez az aláírás azt igazolja, hogy az ügyben további intézkedésre nincsen szűkség. 8. A területi igazgatóságokon a felújítási - építési mun­kák - is alszamos rendszerben kerülnek lebonyolításra. Ilyenkor, ha a felújítási munka valamely beruházással összefügg, az alapügyirat iktatása alkalmával kölcsönösen utalni kell az előadó iv első oldalán a „kapcsolatos" rovat­ban a vonatkozó ügyirat számának feltűntetésével. 9. A saját vállalkozásban kivitelezésre kémlő beruházási és felújítási munkák kivitelezői iratanyagát is célszerű a fentiek szerint szabályozott alszamos rendszerben kezelni. Ilyenkor az alapügyirat tárgya megjelölésében nem építte­tői, hanem a kivitelezői minőségre kell utalni. 10. Tekintettel arra, hogy az alszamos ügykezelési rend az alapügyirat tekintetében biztosítja a központi nyilvántartást, az alszamos ügyiratok mozgásának figye­lemmel kisérése, az ügykezelési teendők ellenőrzése az osztályok és az ügyintézők kötelessége. 11. A peres ügyek iktatására olyan ügyiratköpenyt kell használni, melynél a betétiv második oldala füg­gelékben szereplő adatokat, a harmadik oldala pedig a sz. függelékben szereplő adatokat tartalmazza. A betétíveket felhasználás alkalmával kell az ügyiratba be­ragasztani illetve erősíteni. 12. A peres ügyben keletkezett kimenő iratokat iktatás alkalmával az ügyirat számával és a soron következő alszám együttes alkalmazásával kell ellátni. Az ügyirat­ban az alszám iktatását 1-el kezdődő időrendi sorrend­ben növekedve kell végezni. 13. A peres ügyhöz kapcsolódó minden intézkedést, kapott és küldött iratok mozgását az ügyiratban időrendi sorrendben, a következő sorszám felhasználásával, a ro­vatok pontos kitöltésével elő kell jegyezni, és az iratokat is ebben a sorrendben kell behelyezni. Az ügyintéző az ügyhöz kapcsolódó valamennyi levelezésről egy másola­ti példányt köteles az ügyiratban elhelyezni. 5.sz. melléklet Üzemi titkot tartalmazó iratok speciális kezelése Az üzemi titkot tartalmazó iratok kezelésére az A.3 sz. Ügyviteli Utasításban foglalt általános rendelkezések az irányadók az alábbi eltérésekkel: 1. Az üzemi titok fogalomkörébe tartozó ügycsoporto­kat, titokköröket külön utasítás tartalmazza. Ilyen irat kezelésekor azt minősíteni kell. A minősítésre jogosult illetve köteles: a) a MÁV Rt. Vezérigazgatóságon - vezérigazgató és helyettesei, - főosztályvezető és helyettesei, - a Titkárság vezetője, - irodavezető és helyettesei, - osztályvezető és helyettesei, b) a MÁV Rt. szakigazgatóságain - szakigazgatók és helyetteseik, - divízióvezetők és helyetteseik. - irodavezetők és helyetteseik. - osztályvezetők és helyetteseik. c) a területi és központi MÁV igazgatóságokon - igazgatóság-vezető, és helyettesei, - igazgatói kabinet vezetője, - osztályvezető és helyettesei. - irodavezető és helyettesei,

Next

/
Oldalképek
Tartalom