Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Közlekedés, posta, MÁV - A.3.sz. Ügyviteli utasítás újbóli kiadása. • 1991.07.12 [66/1991. (MÁV Ért. 27-28.) IJI sz. utasítás = MÁV Értesítő 1991/27-28.] - A.3.sz Ügyviteli utasítás újbóli kiadásáról a vasúti szervek részére. • 1997.11.21 [103/1997. (MÁV Ért. 47.) IJI sz. utasítás = MÁV Rt. Értesítője 1997/47.]

20. Tájékoztatás az iratokról 20.1 Az ügyirati elintézési tervezetekről és általában bármely tárgyalás alatt levő ügyről csak az érdekelt szer­vezeti egység vezetőjének vagy felhatalmazás alapján az ügy intézőjének engedélyével lehet tájékoztatást adni, s annak tényét az iratra rá kell vezetni. 20.2 Ügyiratot az egyes ügyviteli rendszerek között az 1. sz. mellékletben rögzített viszonylatban, az ott meghatáro­zott módon lehet az egyes zárt ügyviteli rendszerek között mozgatni. Azokban az ügyekben viszont, amelyekben jog­szabály valamely szerv részére véleményezési, egyeztetési, közös döntési vagy kifogásolási jogot biztosít, az ügyirat az illetékes szervnek eredetiben átadható. Ha az ügyiratot ere­detiben kell valamely kiadmánnyal elküldeni, a mellékelt ügyiratról iratjegyzéket kell készíteni, amelyre rá kell ve­zetni, hogy az eredeti ügyiratot melyik szervhez, mikor és milyen számon küldték el. 20.3 A kiadmányozás megtörténte előtt a kiad­mány-tervezetről másolatot kiadni nem szabad. Kiadmá­nyozott, illetve irattározott ügyiratról az ügyiratot felfek­tető szerv, szervezeti egység vezetőjének engedélyével lehet másolatot készíteni, illetve kiadni. A másolatokat hitelesíteni kell. 20.4 Az eredeti aláírással ellátott kiadmányok másola­tait „a másolat hiteléül" és az erről készített további má­solatokat „a kiadmány másolatának hiteléül" záradékkal, aláírással és téglalap alakú bélyegző lenyomattal kell el­látni. 20.5 Az iratkezelők az ügyiratok intézésével kapcso­latban csak az ügyintéző személyére nézve adhatnak fel­világosítást. 20.6 Az ügyiratokat a hivatali épületből indokolt eset­ben az illetékes szerv, szervezeti egység vezetőjének en­gedélyével szabad kivinni. VII. Fejezet Irattári megőrzés és selejtezés 21. Irattári és levéltári anyag, az iratok átadása a levéltárnak. 21.1 Irattárba kell helyezni azokat az ügyiratokat: - amelyeknek irattározására a kiadmányozásra jogo­sult írásbeli utasítást adott és - amelyek kiadás utáni rovat adatai szerint további irányítást nem igényelnek. 21.2 Levéltári anyagnak kell tekinteni a gazdasági, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történelmi értékű iratokat. 21.3 Az irattári anyagnak azt a részét amelyre már az ügyvitel érdekében nincs szükség: a) ha nem történeti értékű selejtezni kell, b) ha történeti értékű, az illetékes levéltárban kell el­helyezni. 21.4 A levéltárba tartozó irattári anyag átadása 5 évenként egy alkalommal történik. Az átadás időpontját az átadó a levéltárral egyetértésben állapítja meg. Az átadó az irattári tételeket nyilvántartásaikkal együtt ren­dezetten, a raktári jegyzék kíséretében és a biztonságos őrzéshez szükséges tárolási eszközökkel ellátottan, saját költségen adja át a levéltárnak. A levéltár csak teljes és lezárt évfolyamokat vesz át. 22. Irattári terv 22.1 Az iratok rendezése irattári terv alapján történik. Az irattári terv rendszerbe foglalja azokat az irattári téte­leket (tárgyi csoportokat) amelyek szerint a szerv iratait tagolja, meghatározza az ügykörök és ezen belül tárgy­körök számozási rendszerét. Az irattári tételeket rend­szerbeli helyüknek megfelelően számmal kell ellátni. Az irattári terv meghatározza, hogy mely irattári tételek (tár­gyi csoportok) iratai nem selejtezhetök, illetve, hogy a selejtezhető irattári tételek iratait ügyviteli érdekből meddig kell megőrizni. Az irattári terv a nem selejtezhe­tő irattári tételek iratainak levéltárba adásának határide­jét is meghatározza. Az irattári tervet ügykör változás esetén új tételekkel kell kiegészíteni, amelyről a levéltá­rat is tájékoztatni kell. 22.2 Az Utasítás hatálya alá tartozó szervek irattári tervét az Utasítás 8.sz. melléklete tartalmazza a betűren­des ügykör-jegyzékkel együtt. 23. Az irattári kezelés rendje 23.1 A számítógépes iktatási programot alkalmazó szerveknél, szervezeti egységeknél az ügyintéző megha­tározása alapján maga az iktató program látja el az ügy­iratköpenyt irattári tételszámmal, feltünteti a selejtezés évét, illetve a nem selejtezhető ügyiratokhoz az „nem" szó mellett a levéltárba adás évét. A számítógépes nyil­vántartási rendszert nem alkalmazó szerveknél ezen ada­toknak az előadóíven történő feltüntetéséről az ügyirat­nak az irattárba helyezése előtt az ügyintézőnek kell gondoskodni. Az irat selejtezési évét, valamint az irattár­ba adás évét az iktatás időpontjától kell számítani. 23.2 A számítógépes nyilvántartási rendszert nem al­kalmazó szerveknél az ügyiratokat az irattári nyilvántar­tókönyvben (17. sz. iratminta a tételszám feltüntetésével nyilvántartásba kell venni. 23.3 Az ügyiratokat irattári tételszámuk szerint kell rendezni évenként elkülönítve, irattári tételen belül az iktatószámok emelkedő sorrendjében és az irattári terv­ben meghatározott ideig meg kell őrizni. 23.4 Az irattár - az ügyirat irattárba helyezése előtt ­az újra bemutatásra jelzett ügyiratokról szóló értesítést

Next

/
Oldalképek
Tartalom