Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Közlekedés, posta, MÁV - Ügyviteli utasítás a KPM Vasúti Főosztály (MÁV Vezérigazgatóság), vasútigazgatóságok, központi igazgatóságok és a központi hivatalok részére. • 1979.01.01 [MÁV Vezérigazgatóság A. 3. ügyviteli utasítás] - A.4.sz Ügyviteli utasítás újbóli kiadásáról a vasúti szervek részére. • 1991.05.31 [52/1991. (MÁV Ért. 21-22.) IJI sz. utasítás = MÁV Értesítő 1991/21-22]

olvashatóan - a keltezés feltüntetésével - alá kell írnia. 17. Jelentések, előterjesztések, javaslatok formája 17.1. A szolgálati főnökségek által készített jelentéseknek, előterjesztéseknek, értesítéseknek, javaslatoknak tartalmazniuk kell: - az ügy tárgyát, - esetleges hivatkozási számot, - az ügy intézésére kijelölt dolgozó nevét és távbeszélő hívószámát, - a mellékletek számát (10 db-ig számmal, azon felül csomag jelzéssel), - a címzett nevét, - lakhelyét és postai irányítószámát - a kiadvány-tervezet szövegét, - a jóváhagyó vezető aláírását, beosztását. 17.2. A Magyar Államvasutakon belül a 17.1. pont szerinti levelezési anyagként az államvasuti szervek nevét, illetve a szervezeti egységek megnevezését kell feltüntetni. 17.3. A 17.1. pontban említett levelezési anyagokat érthetően, egyszerű mondatszerkesztéssel, tömören és szakszerűen kell szövegezni. 17.4. Rendelkező módon kell szövegezni az alárendelt részlegek részére szóló utasításokat, de kerülni kell a rendelkezések túlzott indokolását. 17.5. Utasításokra való hivatkozás esetében mindig pontosan meg kell jelölni a tárgyat, az utasítás számát és annak hivatkozott szakaszát vagy bekezdését. Általános kifejezéseket (pl. „a fennálló szabályok értelmében", vagy „a törvény vonatkozó szakasza szerint") nem szabad használni. 17.6. Rövidítések - még ha közkeletűek is - csak akkor alkalmazhatók, ha a megnevezést a szövegben legalább egyszer már teljes egészében közölték és ott a rövidítésre utalás történt. VI. FEJEZET Jóváhagyás 18. Vezetői jóváhagyás 18.1. A vezetői jóváhagyás a szolgálati főnökség, illetve hely végrehajtási utasításában, üzemi rendjében, szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feladatok tekintetében illetékes döntési jog. Ez magába foglalja az elintézési tervezetek felülvizsgálatát, jóváhagyását, a döntéshez szükséges állásfoglalások, hozzájárulások elfogadását, az intézkedések megtételét vagy az irattárba helyezés engedélyezését és ezek megtörténte jeléül az előírt alakiságok betartásával az aláírás alkalmazását. 18.2. Jóváhagyási jog illeti meg a szolgálati főnökség vezetőjét, és az általa ilyen jogkörrel felruházott dolgozót. 18.3. A jóváhagyásra jogosult távollétében e jogát kinevezett vagy megbízott helyettese gyakorolja. 18.4. A szolgálati főnökség vezetője hagyja jóvá a következő ügyeket: - felettes szervnek szóló jelentéseket, felterjesztéseket, - több részleg ügykörét érintő kérdések eldöntését és - mindazokat az ügyeket, amelyekben a döntés jogát a vezető magának tartotta fenn. 18.5. A döntés megtörténtét az ügyiratokban a névaláírás elé írt „ki" rövidítéssel kell jelezni, az ügydarabokon pedig aláírással és keltezéssel kell ellátni. 18.6. A jelentés, javaslat, értesítés-tervezet módosítását vagy hatálytalanítását csak a döntésre jogosult végezheti. A hatálytalanítást „töröltem" szóval, keltezéssel és aláírással kell igazolni. 18.7. Minden esetben eredeti aláírással kell ellátni: - társadalmi szervekhez, tömegszervezetekhez, - közigazgatási szervekhez intézett átiratokat, - a felettes szerveknek szóló jelentéseket, felterjesztéseket, - a kinevezési okmányokat, megbízásokat és a megbízás alóli felmentéseket, a dicsérő és elismerő iratokat, - az okiratokat és szerződéseket. 19. Válaszok, jelentések továbbítása 19.1. Továbbítás alatt azt az iratkezelési tevékenységet kell érteni, amikor a válaszokat, jelentéseket, stb. ellenőrzése és a nyilvántartásokba történt előjegyzés után a címzettekhez az előírt módon eljuttatják. 19.2. A továbbítási teendőket az e feladattal megbízott dolgozó végzi. Az államvasuti szerveknek vasutszolgálati levelezés (vonalposta) útján, az egyéb szervek és személyek részére pedig állami postán kell a küldeményeket továbbítani. 19.3. Elküldés előtt ellenőrizni kell, hogy - a küldeményen feltüntetett nyilvántartási szám, valamint a címzés megfelelő-e, - a küldemény aláírása, valamint az ügyfelek részére szóló levelezési anyagok a bélyegzőlenyomattal való ellátás megtörtént-e, - a mellékletek megvannak-e és a darabszámuk megegyezik-e a feltüntetett darabszámmal. 19.4. A „ma", „sürgős", „határidős" vagy hasonló jelzéssel ellátott, valamint határidőkhöz kötött küldeményeket soron kívül kell kezelni. 19.5. Azokat a vasutszolgálati levelezés útján továbbításra kerülő küldeményeket, leveleket, amelyek egy lapból állnak és csak az egyik oldalán van írott szöveg, s a borítékban való továbbítás nem indokolt - összehajtva és összetűzve - boríték nélkül kell továbbítani. Boríték alkalmazása esetén a borítékon az