Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Közlekedés, posta, MÁV - Ügyviteli utasítás a KPM Vasúti Főosztály (MÁV Vezérigazgatóság), vasútigazgatóságok, központi igazgatóságok és a központi hivatalok részére. • 1979.01.01 [MÁV Vezérigazgatóság A. 3. ügyviteli utasítás] - A.4.sz Ügyviteli utasítás újbóli kiadásáról a vasúti szervek részére. • 1991.05.31 [52/1991. (MÁV Ért. 21-22.) IJI sz. utasítás = MÁV Értesítő 1991/21-22]

abban továbbított küldemények számát fel kell tüntetni. 19.6. A küldeményeket állami postán közönséges vagy ajánlott levélként, esetleges különleges jelzéssel ellátva (tértivevény, expressz, légi) kell továbbítani. A vasutszolgálati leveleket „B" jelzéssel vagy egyszerű küldeményként kell kezelni. A levelek minősítését az A5. számú Levélkezelési Utasítás szabályozza. 19.7. Az állami postai küldemények továbbítása az adott szolgálati hely és a Posta megállapodása alapján hitelesített átadó könyvben történik. 19.8. Az ajánlott küldeményeket név, cím és ügyszám szerint, az egyszerű leveleket pedig darabszám szerint kell a postai könyvbe beírni. A vasutszolgálati levelezéssel továbbítandó „B" jelű küldeményeket pedig jegyzékeim kell. 19.9. Az egyenként bejegyzett, de kézbesítés nélkül visszaérkezett küldemény számát a feladókönyvben, illetve jegyzéken feltűnően be kell keretezni „az átvétel elismerése" című rovat után fel kell tüntetni a visszaérkezés napját és a visszaküldés okát. 19.10. A szolgálti főnökség a visszaérkezett küldemény címzését ellenőrizni és azt újból továbbítani köteles. 19.11. A kézbesítés után visszaérkezett kézbesítési bizonylatokat (tértivevények) kimutatható módon az ügydarabhoz vagy az ügyiratokba kell helyezni. 20. Sürgős intézkedések kiadása 20.1. Ha a szolgálati főnökség vezetője (illetve az erre felhatalmazott dolgozó) megítélése szerint a sürgősséghez fontos érdek fűződik, az intézkedés táviratilag, telexen, telefaxon vagy távbeszélő útján is kiadható, illetve közölhető. 20.2. A vasútüzemi távirat, postai távirat, valamint a telexhálózat és telefax útján történő továbbításra név szerint kell felelős dolgozót kijelölni. 20.3. A távirat szövegét 2 példányban kell elkészíteni a távirat számának és továbbítása idejének rávezetése után a másolati példányt a tárgykör szerinti megőrzési ideig őrizni, illetve irattározni kell. 20.4. Telefonon tőrtént bemondás után a szöveg visszaismétlése kérhető. A telefoni intézkedést, utasítást, vagy értesítést vevő személy nevét, a közlés idejét fel kell jegyezni. 20.5. HA az értesítést vevő szerv a telefoni intézkedés írásbeli megküldését is kéri, azt soron kívül teljesíteni kell és erre rá kell vezetni a telefoni közlés időpontját is. 21. Ügyintézéssel kapcsolatos vegyes rendelkezések 21.1. Az ügy tárgyalása során keletkezett valamennyi iratot ügydarab mellé vagy az ügyiratba be kell helyezni és annak tényét - az időpont, valamint a behelyezett irat számának vagy jellemző adatának feltüntetésével - fel kell jegyezni. A behelyezett iratokat az ügyiratból kiemelni, illetve az ügydarabtól elválasztani nem szabad. Döntés vagy jóváhagyás után szükségessé váló esetleges iratkiemelés tényét a kiemelést végzőnek az ügyiratban vagy az ügydarabon elő kell jegyeznie. 21.2. Az iratokon történt bejegyzéseket leragasztani vagy egyéb módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Helytelenül vagy tévesen fogalmazott szövegrészt át kell húzni és a bejegyzést úgy kell folytatni. 21.3. A szabadságon vagy más okból szolgálati helyüktől hosszabb időn át távollévő, vagy véglegesen távozó dolgozók felmentése előtt a náluk lévő, de még elintézetlen ügydarabokat és ügyiratokat - jegyzőkönyv mellett - a szolgálati főnökség vezetője által kijelölt dolgozónak köteles átadni. Az elintézésért ettől az időponttól kezdve az átvevő felelős. 21.4. A folyamatban lévő ügyről tájékoztatást adni csak a szolgálati főnökség vezetőjének engedélye alapján lehet, s annak tényét az iratra rá kell vezetni. 21.5. Olyan ügyirat helyett, amely intézkedés előtt vagy intézkedés után elveszett (megsemmisült) pótügyiratot kell felfektetni. Az elveszett ügyirat helyet felfektetett előadóívre „pótügyirat" szót, az iktatószám rovatába pedig az elveszett ügyirat iktatószámát piros tintával kell rávezetni. A pótügyiratba az eredeti ügyirat elveszésének tényét, valamint az abban tett intézkedéseket az ügy intézőjének röviden be kell jegyeznie, s a bejegyzéseket szolgálati főnökség vezetőjének kell aláírnia. 21.6. A szolgálati főnökség vezetője a pótügyirat felfektetése előtt az ügyirat elveszésének (megsemmisülésének) körülményeit előzetesen vizsgálni, az elveszett okmányok és iratok szükség szerinti pótlásáról gondoskodni és a mulasztóval szemben eljárni köteles. 21.7. Intézkedést nem igénylő beadványokat, amenynyiben az ügynek előzménye van, az ügyintézői rendelkezés szerint a megjelölt ügydarabhoz kell csatolni, illetve az ügyiratba kell helyezni és ott megőrizni. A behelyezés tényét elő kell jegyezni. 21.8. Ügyirati tárgyalás esetén az ügyirat előadó ívén feljegyzett irányításokat annak jeléül, hogy az ügyiratban foglaltakat tudomásul vették, vagy a szükséges intézkedéseket megtették, az ügyiratot továbbító részlegek „volt" jelzéssel kötelesek ellátni. Amennyiben az ügyiratba bejegyzést nem tettek, úgy a „volt" jelzés után az irányító ügyintéző aláírásával és keltezéssel kell azt ellátni. A láttamozásokat és az aláírásokat tintával kell eszközölni. 21.9. Az ügyiratok tisztaságára különös gondot kell fordítani és azok első oldalán csak a kezelés szempontjából feltétlenül szükséges jelzéseket szabad alkalmazni és minden egyéb feljegyzést az ügyirat előadó ívén mellőzni kell. 22. Tájékoztatás az iratokról 22.1. Az ügyben történő döntés előtt a tervezett értesítésről, válaszról másolatot kiszolgáltatni nem szabad.