Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Közlekedés, posta, MÁV - Iratkezelési és ügyviteli szabályzat a vasúti szervek számára. • 1972.11.30 [115550/1972. 3. A. sz. vig. helyettesi utasítás = MÁV Hivatalos Lapja 1972/48.]

arra illetéktelennek akár közvetlenül, akár közvetve módot és alkalmat szolgáltatni tilos. Illetékeseknek felvilágosítást adni, vagy velük tárgyalni az érdekelt szervezeti egység vezetője által erre felhatalmazott ügyintézőknek szabad. 10. §. Az ügyiraton kívüli ügyintézés formái (1) Az ügyiraton kívüli levelezéseket „Gy." szám alatt kell intézni. „Gy." szám alatt történhet levelezés — külső ügyfelek irányában, — egyes államvasúti szervek között, valamint — az államvasúti szerven belüli szervezeti egységek között. (2) A „Gy." szám alatti ügyintézésnél a II. Fejezet 15. §. (10) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (3) A „Gy." szám alatti ügyintézés során az államvasúti szervek egymás közötti és a szerven belüli szervezeti egységek közötti levelezésnél cég jeles papírt használni nem szabad. A küldő szervezeti egység megjelölését a levélpapír bal felső részén gépírással kell feltüntetni. Az ügyintéző nevét a levélpapír jobb felső részére kell írni, s a szöveg alatt az aláírási záradék alkalmazása nélkül gépírással kizárólag az aláíró nevét és szolgálati beosztását kell feltüntetni. Az ilyen levelet mindig eredeti aláírással kell továbbítani és azt ügyintéző részére névre szólóan küldeni nem lehet. (4) A „Gy." szám alatti ügyintézés sajátos formái — a feljegyzések, és a — jelentések készítése. (5) A feljegyzések a szerv belső viszonylatában akkor alkalmazhatók, ha a közlés valamelyik szervezeti egység vezetője részére szól. A feljegyzés formai összeállításánál a (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy ilyenkor a levélpapíron az ügyintézőt feltüntetni nem kell. (6) Jelentést akkor kell készíteni, ha valamely felettes vezető szóbeli vagy írásbeli utasítására, felhívására vagy anélkül önálló kezdeményezés alapján kell tényállás ismertetést, tájékoztatást, javaslatot stb. tenni, illetőleg tőle valamely ügyben döntést kell kérni. A jelentés szólhat — a szerven belül a vezető (helyettes) részére, vagy — a szerven kívüli felettes szerv, vagy szervezeti egység vezetője (helyettese) részére. A jelentés formai összeállítására a (3) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy ennél az iratfajtánál a „Jelentés" szót fel kell írni, a jelentés csak névre szóló lehet és a jelentésen ügyintézőt feltüntetni nem szabad. 11. §• Az ügyintézők felelőssége (1) Az ügyintéző a részére kiosztott ügyeket — a rendelkezésre álló iratok tartalmának, — az általa ismert tényállásnak megfelelően, — a döntést befolyásoló körülmények felkutatásával, — a közérdek szem előtt tartásával, — az érvényes jogszabályok alapján, — a legjobb tudása szerint köteles elintézni. (2) Az ügyintéző felelős az intézkedési tervezetben foglalt javaslatért és magáért az elintézési tervezetért is, kivéve ha a tervezetet, illetőleg a javaslatot felettes vezetőitől kapott utasítás alapján készítette el. Ez utóbbi körülményt az ismertetőben fel kell tüntetni. (3) A felettes szolgálati utasítása a meghatározott feladat elvégzésére irányadó. Az utasítás végrehajtása kötelező. Ha a felettes utasítása jogszabályt sért, erre figyelmét szóban vagy írásban fel kell hívni. Ha a vezető az utasítás végrehajtásához ragaszkodik, az utasítást — kivéve ha az bűncselekmény elkövetésére irányul — végre kell hajtani. Ilyen esetben a felelősség teljes egészében az utasítást kiadó vezetőt terheli. IV. Fejezet A KIADMÁNYOZÁS l.§. A kiadmányozásra jogosultak (1) A kiadmányozási jogon — a központi iktatású ügyiratok elintézési tervezetének jóváhagyását, illetőleg a kiadmányok aláírását, — a központi iktatású ügyiratokban adott véleménynyilvánítások, hozzájárulások tudomásulvételek jóváhagyását, — a központi iktatású ügyiratok irattározását és a — „Gy" szám alatti levelezés aláírását kell érteni.