Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Közlekedés, posta, MÁV - 103. sz. Utasítás valamennyi postaszerv részére. A közületi szervek, vállalatok irattárainak megőrzéséről és selejtezéséről kiadott 185/1951. (X. 23.) M. T. sz. rendelet végrehajtása. Melléklet: ügykörjegyzékek. • 1953.04.23 [131-10/1952 Titk. sz. utasítás = P. R. T. 1952/18.]

irodavezető véleményének kikérésével a selejtezési fele­lős tesz javaslatot. (3) A munkacsoportokat a selejtezésre ' kijelölt dolgozók közül a selejtezési felelős állítja össze és jelöli ki a csoportfelelősöket. (4) Ott, ahol csak egy munkacsoport alakítása szük­séges, a csoport felelőse a selejtezési felelős. 6. §• A felszabadulás után keletkezett bizalmas és szi­gorúan bizalmas iratok selejtezését a szerv vezetőjének vagy helyettesének ellenőrzése mellett kizárólag az iratok kezelője végezheti. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet szempontjait ezeknél az iratoknál is figyelembe kell venni. Az utasítás rendelkezéseit a bizalmas és szigorúan bizalmas iratok selejtezésénél értelemszerűleg kell alkalmazni. 7. §• (1) A selejtezés alkalmával minden iratot egyen­ként, tartalmilag kell átvizsgálni. (2) Nem kell átvizsgálni azokat az iratokat, amelyeknek őrzési ideje még nem járt le. (3) A megállapított őrzési időtartam lejártakor sem szabad 'kiselejtezni a következő iratokat: a) a szerv vezetésére, működésére, fejlődésére és ügykezelésére vonatkozó alapvető fontosságú adatokat tartalmazó iratokat, b) politikai, gazdasági, tudományos, történeti vagy művészeti szempontból értékes iratokat, c) műszaki leírásokat, műszaki gyártási és gyári terveket, d) az 1867. évben vagy azt megelőzően keletkezett iratokat, e) az irattárban őrzött levéltári anyagot képező iratokat, f) az 1919. évi január 1-től 1919. évi december hó 31-ig terjedő időben keletkezett iratokat, g) az 1848. január hó 1-től 1946. december hó 31-ig terjedő időszakban keletkezett azokat az iratokat, amelyek a munkásmozgalommal, paraszitaozgalommal, vagy bármilyen politikai mozgalommal kapcsolatosak, ideértve a fasiszta jellegű mozgalmak iratait is, továbbá ipari, mezőgazdasági szempontból lényeges (jellemző) adatokat, vagy ileírásokat, amelyek az ipar, mezőgazdaság vagy üzemek alakulásával, fejlesztésével, visszafejlesztésével foglalkoznak, s végül h) azokat az iratokat, amelyeket az utasítás mel­lékletét képező ügykörjegyzékek* nem selejtezhetöknek minősítenek. . 8. §. Azokat az iratokat, amelyekben a kitűzött határidő a 3. § (1)', illetve (2) bekezdése értelmében végzendő selejtezési időpontban még nem járt le, nem szabad selejtezni. Ezeket az iratokat intézkedés vagy újabb határidő kitűzése céljából az osztálynak, illetőleg elő­adónak kell bemutatni. 9- §. (1) A selejtezés alkalmával — olyan sorrendben, amint azokat az irattárban őrizték — külön kell össze­gyűjteni: a) a mellékelt 2. számú ügykörjegyzékben fel­sorolt iratokat, b) a 7. §-ban, valamint a mellékelt ügykörjegy­zékben nem selejtezhetőnek minősített többi iratokat, c) a kiselejtezésre kiválogatott iratokat és d) az egyébként selejtezhető, de a szerv folyama­tos ügyintézése érdekében öt évnél hosszabb ideig megőrzendő iratokat. 10. §. (1) A selejtezési munka folyamán az egyes iratok tartalmi elbírálásánál vagy a megőrzési idő tekinteté­ben felmerülő kétely esetén a Magyar Munkásmozgalmi Intézet és a levéltár kiküldött szakértője véleményének meghallgatásával a selejtezési felelős, kivételes esetek­ben a postaügyi minisztériumban az illetékes főosztály vezetője, a többi szervnél a szerv vezetője dönt. (2) A Magyar Munkásmozgalmi Intézet útmutatá­sát a 2. sz. jegyzékben (felsorolt inatok kiválasztásánál figyelembe kell venni. 11. §. (1) A kiselejtezésre kiválogatott iratokat (9. § (1) bek. c) pontja) a csoportfelelős naponként tartozik ellenőrizni abból a szempontból, hogy nem került-e azok közé olyan irat, melynek megőrzési ideje még nem járt le, illetőleg amelyek nem selejtezhetök. (2) Az ellenőrzés munkájában a Magyar Munkás­mozgalmi Intézet, illetőleg a levéltár kiküldöttje is részt vesz. x 12. §. (1) Az utasítás 2. sz. mellékletében felsorolt ina­tokat kísérőjegyzék mellett a Magyar Munkásmozgalmi Intézetnek kell átadni. A kísérőjegyzékben emelkedő számsorrendben fel kell tüntetni az átadásra kiváloga­tott iratok utolsó iktatószámát, illetőleg ott, ahol az irattározás alapszámos iratkezelés szerint történik, az iratok alapszámát. A kísérőjegyzéket 3 példányban kell elkészíteni. Vállalatoknál vagy olyan szerveknél, ahol az iratokat iktatás nélkül kezelték, az iratok rövid tár­gyát kell a jegyzékbe felvenni. (2) A Magyar Munkásmozgalmi Intézet részére kiválogatott iratokat a többi iratoktól elkülönítve le­pecsételt zsákokban vagy esetleg csomagokban, jól zárható helyen kell őrizni. Ügyelni kell, hogy, az iratok emelkedő számsorrendben maradjanak. A zsákokra, csomagokra fel kell jegyezni, hogy azok melyik szerv iratait tartalmazzák továbbá, hogy a csomag tartalmát a Magyar Munkásmozgalmi Intézetnek küldik. (3) A vidéki postahivatalok, vállailatok és fiókpos­ták a Munkásmozgalmi Intézet részére kigyűjtött ira­tokat a megye székhelyén lévő postahivatalhoz kötelesek beszállítani. A beszállításnál figyelemmel kell lenni arra, hogy az iratok az időjárás behatásaitól meg legyenek kímélve. A megye székhelyén lévő postahivatal köteles a beszállított iratokat átvenni, s azok őrzéséről az át­adás megtörténtéig felelősség mellett gondoskodni. (4) A Munkásmozgalmi Intézet részére kiváloga­tott iratokat a megye székhelyén lévő postahivataltól, valamint a budapesti postai szervektől a Magyar Mun­kásmozgalmi Intézet (Budapest, Alkotmány-u. 2.) szabályszerű írásbelileg meghatalmazott megbízottja veszi át és gondoskodik azok elszállításáról. (5) A Magyar Munkásmozgalmi Intézet részére kiválogatott iratokról készült jegyzék egyik példányát a területileg illetékes kózilevéltárnak kell átadni, a má­sik példányt a fentiek szerint kiválogatott iratokkal együtt a Magyar Munkásmozgalmi Intézetnék kell át-

Next

/
Oldalképek
Tartalom