Közlekedés, posta, MÁV; KSH; Külügy; MTA; Mezőgazdaság, élelmezésügy; Munkaügy; Nehézipar; NEB

Közlekedés, posta, MÁV - Vezérigazgatói utasítás a vasúti szervek iratainak megőrzéséről és selejtezéséről. Melléklet: ügykörjegyzékek. • 1952.04.23 [1/44/1952. I/3. A. sz. utasítás = MÁV Hivatalos Lapja 1952/25.]

5. §. (1) Valamennyi vasúti szerv vezetője köteles selej­tezési felelőst kijelölni. A selejtezési munkálatokat a szerv dolgozói a selejtezési felelős irányítása és el­lenőrzése alatt végzik. (2) A selejtezési munkálatok elvégzésére munka­csoportot, a nagyobb létszámú szerveknél (vezérigaz­gatóság, igazgatóságok, 'központi hivatalok, vállalatok stb.) a szükséghez képest több munkacsoportot is kell alakítani. A munkacsoportokat az ügymenetben jártas megfelelő számú előadóból, illetőleg irodakezelőből kell összeállítani. A munkacsoportok összeállításánál ügyelni kell arra, hogy mindazoknak a szakszolgálatoknak kép­viselői a munkacsoportokba kijelöltessenek, amelyeknek területéhez tartozó ügyiratok selejtezésére sor kerül. (3) A munkacsoportok tagjait a szakosztály, osztály, illetve a szerv vezetője jelöli ki. . 6. §. ^ (1) A vezérigazgatóságnál, az igazgatóságoknál, a központi hivataloknál é« vállalatoknál, továbbá a na­gyobb (ahol a dolgozók létszáma az 500 főt meghalad­ja), szerveknél, a selejtezési felelős munkájának támo­gatására selejtezési bizottságot kell szervezni. A bizott­ság vezetője a selejtezési felelős. (2) A bizottság támogatja a selejtezési felelőst a se­lejtezési munkaterv összeállításában és végrehajtásában, valamint a selejtezési munkacsoportok irányításában és ellenőrzésében. • A selejtezési bizottságok kötelesek irányítást és el­lenőrzést gyakorolni a szervezetileg alájuk tartozó vas­úti szervek selejtezési munkáinak végrehajtásánál. (3) A bizottság tagjai: az ügyintézést irányító osz­tály, az ellenőrzési osztály és a gazdasági hivatal 1 — 1, a selejtezési felelős által javaslót és az érdekelt osz­tály vezetője által megbízott dolgozója, továbbá a bu­dapesti székhellyel bíró szerveknél a Levéltárak Orszá­gos Központja, a vidéki székhellyel biró szerveknél pe­dig a területileg illetékes közlevéltár által kiküldött le­véltári szakértő, valamint a Magyar Munkásmozgalmi Intézet mebizottja. Amennyiben a Magyar Munkásmoz­galmi Intézet megbízottja, a Levéltárak Országos Köz­pontja, vagy a területileg illetékes közlevéltár meg­kérése ellenére sem jelöl ki szakértőt, a bizottság levéltári szakértő nélkül alakítandó meg. (4) Azoknál a szerveknél, ahol e § (1) bekezdése alapján selejtezési bizottságot nem kell szervezni, a selejtezési munkálatok irányítását és ellenőrzését a se­lejtezési felelős •— Budapesten lehetőleg a Levéltárak Országos Központja, vidéken a területileg ilk|ákes közlevéltár által kijelölt levéltári szakértő, valamint a Munkásmozgalmi Intézet kiküldöttje — bevonásával — végezze. (5) Az irattárak selejtezését, a munkálatok megkez­dése előtt 5 nappal és a befejezés előtt ugyancsak 5 nappal a Munkásmozgalmi Intézetnek Budapest V., Al­kotmány, u. 2. írásban be kell jelenteni. A selejtezés befejezése, előtt tett jelentésnek azt is tartalmaznia kell, hogy kb. hány csomag kerül beszállításra. Az igazgatóságok alá . tartozó szolgálati főnöksé­gek a bejelentéseket az igazgatóságok I. osztályán ke­resztül kötelesek megtenni. A felszabadulás előtti időből való és az 1945—46. évíolyam bizalmas és szigorúan bizalmas iratok selej­tezését — a szerv vezetőjének, vagy helyettesének el­lenőrzése mellett — kizárólag azok kezelője végezheti. A Magyar Munkásmozgalmi Intézet által összeállított a 11. §-ban jelyzett 1. szám alatt mellékelt jegyzék szem­pontjait a felszabadulás előtti időből való bizalmas és szigorúan bizalmas iratok selejtezésénél figyelembe kell venni. Az utasítás és ügykörjegyzék rendelkezéseit egyébként a bizalmas és. szigorúan bizalmas iratok se­lejtezésénél is értelemszerűen alkalmazni kell. (Kise­lejtezett bizalmas iratok megsemmisítésére vonatkozóalt lásd a 13. § (4) bekezdése.) 8 6 (1) A selejtezés alkalmával az irattárban őrzött va­lamennyi iratot egyenként tartalmilag kell átvizsgálni. (2) Nem kell tartalmilag átvizsgálni azokat az ügy* iratokat, amelyeknek őrzési időtartama még nem járt le. (3) A megállapított őrzés időtartam lejártakor sem szabad kiselejtezni a következő iratokat: a) a vasúti szerv szervezetére, működésére, fejlő­désére, és ügykezelésére vonatkozó alapvető fontosságú adatokat tartalmazó iratokat, b) politikai, gazdasági, tudományos, történeti. vagy* művészeti szempontból értékes iratokat, c) műszaki leírásokat, műszaki gyártási é« gyári terveket, d) 1867. évben vagy azt megelőző időben keletkezett iratokat, e) az irattárokban őrzött közlevéltárí. anyagot képező iratokat, f) az 1919. jan. 1-től 1919. december 31-ig terjedő időben keletkezeti iratokat, g) Az 1868—1946. december 31-ig terjedő időszak­ban keletkezett azokat az iratokat, amelyeknek tartalma a munkásmozgalommal, vagy politikai mozgalommal kapcsolatos, ideértve a fasiszta mozgalmakat is. h) Azokat az iratokat, amelyeket az utasítás mel­lékleteként kiadott ügyköi jegyzék „nem selejtezhető"­nek minősít, különösen azokat, amelyek alapján nem­zetközi jogok vagy kötelezettségek keletkezése, fenn­állása, vagy megszűnése állapítható meg, továbbá a jogszabályok előkészítésére és letárgyalására < vonat­kozó iratokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom