Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar
Igazságügy, rendvédelem - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről. Melléklet: 1-2. • 1994.12.14 [1994:LXXX. tv. = Magyar Közlöny 1994/120.]
(5) Ahol a Munka Törvénykönyve a) munkavállalót említ, ott ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót, nyomozót, tisztviselőt, ügykezelőt és fizikai alkalmazottat, b) munkaszerződést (megállapodást) említ, ott kinevezést, c) munkaviszonyt említ, ott ügyészségi szolgálati viszonyt, d) munkaviszonyra vonatkozó szabályt említ, ott az ügyészségi szolgálati viszonyra alkalmazandó törvényt és az abban adott felhatalmazás alapján kiadott egyéb jogszabályt, továbbá a legfőbb ügyész által — az érdekelt munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel egyetértésben — az e törvényben kapott felhatalmazás .alapján kiadott utasítást, e) a szakszervezeti reprezentativitás meghatározása szempontjából üzemi tanácsot említ, ott az alkalmazotti tanácsot, f) együttdöntési jogot említ, ott az alkalmazotti tanács (Országos Tanács) határozatképessége szempontjából egyetértési jogot, g) rendes felmondást említ, ott a rendes felmondás alatt lemondást, illetőleg felmentést kell érteni. (6) Az ügyészségi alkalmazottaknak az e törvényben és az előmeneteli törvényben nem szabályozott munkabéren kívül juttatásaira a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény felhatalmazása alapján az e tárgyban kiadott kormányrendeletet kell megfelelően alkalmazni. (7) Az ügyész részére járó ruházati költségtérítés részletes szabályait a legfőbb ügyész állapítja meg. 96. § (1) A törvény alkalmazásában ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni az ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál és a bíróságnál szolgálati viszonyban (közszolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban) eltöltött időt, továbbá a 40. § (3) bekezdésében meghatározott időt. A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint az ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó és tisztviselő, ügykezelő, fizikai alkalmazott esetében a végkielégítés összegének megállapításakor az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött idő számításánál az említetteken kívül más szolgálati viszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban, illetőleg 1992. január 20-át követően szövetkezetnél munkaviszony jellegű jogviszonyban [1992. évi I. törvény 65. § (1) bekezdés] eltöltött időt is figyelembe kell venni. Ha az ügyészségi szolgálati viszonyban eltöltött idő megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be. (2) A társadalombiztosításra vonatkozó szabályok és az előmeneteli törvény alkalmazása szempontjából az ügyészségi szolgálati viszonyban töltött időt munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. 97. 1 ,§ E törvény alkalmazásában hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó, a neveiőés a mostohaszülő, az örökbefogadott, a nevelt és a mostohagyermek, a testvér és ennek házastársa, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére. 98. § Az ügyészségi szolgálati viszonyt érintő minden lényeges jognyilatkozatot írásba kell foglalni. A törvény eltérő rendelkezése hiányában nem kell írásba foglalni a munka szervezésével, a napi munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket. XVII. Fejezet AZ ÜGYÉSZSÉGI AD A TKEZELÉS \ 99. § (1) Az ügyészség törvényben szabályozott büntetőjogi, magánjogi és közigazgatási jogi, valamint ügyviteli,statisztikai és tudományos kutatási célú feladatainak ellátásához — az ügyészi szervezetben kijelölt központi, területi és helyi adatkezelő szervein keresztül — a 2. számú mellékletben felsorolt adatkörben — személyes adatokat kezelhet. (2) Az ügyészségi adatot kezelő szerv vezetője gondoskodik a személyes adatok körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetőleg a törlés szabályozását biztosító technikai és logikai védelemről. (3) Az ügyészségi adatot kezelő szerv gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében a) az érintett az adatkezelő szerv által kezelt adataihoz — ha törvény kivételt nem tesz — hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát; b) a tárolt adatokat töröljék, ha azok kezelésének oka — törvény rendelkezése szerint — megszűnt, vagy a bíróság az adatvédelmi eljárás során a törlést elrendelte. (4) Az ügyészség tevékenysége során a rendőrségtől és más hatóságoktól az általuk kezelt személyes adatokat a felhasználás céljának megjelölésével átveheti és — törvény korlátai között — kezelheti. Az ilyen módon szerzett adatokat az eredeti céltól eltérően nem használhatja fel. Az adatátvétel tényét mind az adatátadó, mind az adatátvevő szervnél dokumentálni kell. Az ügyészség által történő adatátvételért, illetőleg az adat felhasználásának jogszerűségéért az átvevő ügyészségi szerv vezetője tartozik felelősséggel. (5) Az ügyviteli, igazgatási, illetőleg szolgálati jellegű adatokról (házi iratokról) — az ügyészség teljes tevékenységi körét illetően — tájékoztatás nem adható, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalt közérdekből a legfőbb ügyész engedélyezi. (6) Az ügyészség a büntetőjogi tevékenysége során keletkező és általa kezelt személyes adatokról — a büntetőeljárás szabályainak megfelelően—az érintetteknek a nyilvántartási határidő lejártáig tájékoztatást nyújt, kérelemre adathelyesbítést végez. Az eljárás jogerős befejezésével az adatkezelés célja nem szűnik meg, ezért a 2. számú mellékletben felsorolt határidőkig az ügyészség az adatot tárolja.
