Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar
Igazságügy, rendvédelem - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről. Melléklet: 1-2. • 1994.12.14 [1994:LXXX. tv. = Magyar Közlöny 1994/120.]
(7) Bűnmegelőzési, bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekből a legfőbb ügyész jogosult az ügyészség által kezelt személyes adatoknak más adatkezelésekkel történő összekapcsolását, külföldi adatkezelők részére történő átadását engedélyezni, feltéve, hogy az adatkezelés feltételei minden egyes személyes adatra nézve teljesülnek. A külföldi adattovábbításnak nemzetközi szerződésen vagy viszonosságon kell alapulnia. (8) Az ügyészség magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységét érintő adatkezeléseire a polgári perrendtartásról, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvények általános szabályai irányadók az ügyészi eljárással érintett jogviszonyokat szabályozó törvények rendelkezéseinek megfelelően. Az adatokból a polgári perrendtartás szabályai szerint — törvényben meghatározott korlátozásokkal — az érintetteknek kérelmükre a nyilvántartási határidők lejártáig tájékoztatást kell adni. (9) Az ügyészség magánjogi és közigazgatási jogi tevékenységére nem alkalmazhatók a bűnmegelőzés és a bűnüldözés érdekében foganatosított adatkezelési felhatalmazások. A büntetőjogi feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni a magánjogi és a közigazgatási jogi tevékenységhez kapcsolódó adatoktól. (10) Az ügyészség által kezelt adatokat statisztikai célokra csak egyedi azonosításra nem 1 alkalmas formában használhatók fel. (11) Statisztikai adatok — a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével — csak a (10) bekezdésben meghatározott módon adhatók át külső szervek számára. (12) Tudományos kutatás céljára a szakterületet irányító vagy az általa feljogosított ügyészségi vezető engedélyével lehet az adatokat rendelkezésre bocsátani. (13) A tudományos kutatások eredményei, illetőleg a statisztikai feldolgozások nyilvánosságra hozhatók, ha a bennük szereplő adatok egyedi azonosításra nem alkalmasak. 100. § (1) Az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó — törvényben szabályozott feladatainak ellátásához — az ügyészi szervezetben, illetőleg más szervek körében kezelt, személyes és különleges adatokat törvényben szabályozott megszorításokkal felhasználhat. (2) Az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó a hivatala gyakorlása során a tudomására jutott adatokat köteles azállamtitokra, a szolgálati titokra, a magántitokra és a személyes adatok védelmére, továbbá a statisztikára, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok szerint — az e törvényben meghatározott eltérésekkel — kezelni. (3) Az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó — ha törvény eltérően nem rendelkezik — a feladatkörének ellátása során jogosult arra, hogy a) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében szükség szerint — az általános munkarend korlátaitól függetlenül — térítés nélkül igénybe vegye a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, az Országos Gépjármű Alapnyilvántartás, a külföldre utazásban korlátozottakra és az útlevélre vonatkozó nyilvántartások, a bűntettesek nyilvántartása és a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartottak nyilvántartása adatszolgáltatását; az erre irányuló adatkéréseket hiányos és töredék adatok esetén is teljesíteni kell; b) az általa beszerzett, illetőleg az eljárása során keletkezett személyes adatokat törvény által megállapított részletes szabályok szerint kezelje; az államtitok és a szolgálati titok az ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót, nyomozót — a nemzetbiztonsági szervek titkos adatkezelését kivéve — nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek; c) a legfőbb ügyész — vagy az általa feljogosított ügyészségi vezető — engedélyével közérdekből az ügykörébe tartozó személyes adatok közül az erintett nevét és az ügykapcsolatot nyilvánosságra hozza. (4) Az (1)—(3) bekezdésben foglalt adatkezelési szabályokat a tisztviselő, az ügykezelő is köteles betartani. Adatkezelésük részletes szabályait a munkáltatói jogkör gyakorlója személyre szólóan írja elő. XVIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 101. § (1) Ez a törvény 1995. január 1. napján lép hatályba. (2) A törvény hatálybalépését követő hetvenöt napon belül az alkalmazotti tanácsokat és az ügyészi tanácsokat, kilencven napon belül pedig az Országos Tanácsot meg kell alakítani. Ennek érdekében a törvény hatálybalépését követő: a) negyvenöt napon belül a munkavállalói érdekképviseleti szervek taglétszámuk arányában megalakítják az alkalmazotti tanács, továbbá az ügyészi tanács tagjainak a megválasztásánál közreműködő három-három főből álló választási bizottságot; b) hatvan napon belül közzé kell tenni az alkalmazotti tanács és az ügyészi tanács jelöltjeinek a névjegyzékét; c) hetvenöt napon belüli időpontra a legfőbb ügyész, a katonai főügyész, a főügyész összehívja az alkalmazotti tanács megválasztása céljából az ügyészségi alkalmazottakat és az ügyészi tanács tagjainak megválasztása céljából az összügyészi értekezletet, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél működő alkalmazotti tanács megválasztása céljából pedig az intézet igazgatója e határidőn belüli időpontra összehívja az intézet alkalmazottait; d) kilencven napon belül az alkalmazotti tanácsok delegálják az Országos Tanácsba a tagokat. (3) A törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek valamely kérdésben az alkalmazotti tanács (Országos Ta'nács), illetőleg az ügyészi tanács egyetértését vagy véleménynyilvánítását kívánják meg, az említett testület megalakulását követően kell alkalmazni.