Igazságügy, rendvédelem; Ipar, általános; Kereskedelem; Könnyűipar

Igazságügy, rendvédelem - Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről. Melléklet: 1-2. • 1994.12.14 [1994:LXXX. tv. = Magyar Közlöny 1994/120.]

(7) Bűnmegelőzési, bűnüldözési és nemzetbiztonsági érdekből a legfőbb ügyész jogosult az ügyészség által kezelt személyes adatoknak más adatkezelésekkel történő össze­kapcsolását, külföldi adatkezelők részére történő átadását engedélyezni, feltéve, hogy az adatkezelés feltételei min­den egyes személyes adatra nézve teljesülnek. A külföldi adattovábbításnak nemzetközi szerződésen vagy viszonos­ságon kell alapulnia. (8) Az ügyészség magánjogi és közigazgatási jogi tevé­kenységét érintő adatkezeléseire a polgári perrendtartás­ról, valamint a személyes adatok védelméről és a közér­dekű adatok nyilvánosságáról szóló törvények általános szabályai irányadók az ügyészi eljárással érintett jogviszo­nyokat szabályozó törvények rendelkezéseinek megfele­lően. Az adatokból a polgári perrendtartás szabályai sze­rint — törvényben meghatározott korlátozásokkal — az érintetteknek kérelmükre a nyilvántartási határidők lejár­táig tájékoztatást kell adni. (9) Az ügyészség magánjogi és közigazgatási jogi tevé­kenységére nem alkalmazhatók a bűnmegelőzés és a bűn­üldözés érdekében foganatosított adatkezelési felhatalma­zások. A büntetőjogi feladatokhoz kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni a magánjogi és a közigazgatási jogi tevékenységhez kapcsolódó adatoktól. (10) Az ügyészség által kezelt adatokat statisztikai cé­lokra csak egyedi azonosításra nem 1 alkalmas formában használhatók fel. (11) Statisztikai adatok — a rendőrség és a nemzetbiz­tonsági szolgálatok kivételével — csak a (10) bekezdésben meghatározott módon adhatók át külső szervek számára. (12) Tudományos kutatás céljára a szakterületet irányí­tó vagy az általa feljogosított ügyészségi vezető engedélyé­vel lehet az adatokat rendelkezésre bocsátani. (13) A tudományos kutatások eredményei, illetőleg a sta­tisztikai feldolgozások nyilvánosságra hozhatók, ha a bennük szereplő adatok egyedi azonosításra nem alkalmasak. 100. § (1) Az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó — törvényben szabályozott feladatainak ellátá­sához — az ügyészi szervezetben, illetőleg más szervek körében kezelt, személyes és különleges adatokat törvény­ben szabályozott megszorításokkal felhasználhat. (2) Az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó a hivatala gyakorlása során a tudomására jutott adatokat köteles azállamtitokra, a szolgálati titokra, a magántitokra és a személyes adatok védelmére, továbbá a statisztikára, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályok szerint — az e törvényben meghatározott elté­résekkel — kezelni. (3) Az ügyész, ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó — ha törvény eltérően nem rendelkezik — a feladatköré­nek ellátása során jogosult arra, hogy a) a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai teljesítése érdekében szükség szerint — az álta­lános munkarend korlátaitól függetlenül — térítés nélkül igénybe vegye a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, az Országos Gépjármű Alapnyilvántartás, a külföldre utazás­ban korlátozottakra és az útlevélre vonatkozó nyilvántar­tások, a bűntettesek nyilvántartása és a büntetés-végrehaj­tási intézetekben fogva tartottak nyilvántartása adatszol­gáltatását; az erre irányuló adatkéréseket hiányos és töre­dék adatok esetén is teljesíteni kell; b) az általa beszerzett, illetőleg az eljárása során kelet­kezett személyes adatokat törvény által megállapított rész­letes szabályok szerint kezelje; az államtitok és a szolgálati titok az ügyészt, ügyészségi titkárt, fogalmazót, nyomozót — a nemzetbiztonsági szervek titkos adatkezelését kivéve — nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek; c) a legfőbb ügyész — vagy az általa feljogosított ügyészségi vezető — engedélyével közérdekből az ügykö­rébe tartozó személyes adatok közül az erintett nevét és az ügykapcsolatot nyilvánosságra hozza. (4) Az (1)—(3) bekezdésben foglalt adatkezelési szabá­lyokat a tisztviselő, az ügykezelő is köteles betartani. Adat­kezelésük részletes szabályait a munkáltatói jogkör gya­korlója személyre szólóan írja elő. XVIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 101. § (1) Ez a törvény 1995. január 1. napján lép ha­tályba. (2) A törvény hatálybalépését követő hetvenöt napon belül az alkalmazotti tanácsokat és az ügyészi tanácsokat, kilencven napon belül pedig az Országos Tanácsot meg kell alakítani. Ennek érdekében a törvény hatálybalépését követő: a) negyvenöt napon belül a munkavállalói érdekképvi­seleti szervek taglétszámuk arányában megalakítják az al­kalmazotti tanács, továbbá az ügyészi tanács tagjainak a megválasztásánál közreműködő három-három főből álló választási bizottságot; b) hatvan napon belül közzé kell tenni az alkalmazotti tanács és az ügyészi tanács jelöltjeinek a névjegyzékét; c) hetvenöt napon belüli időpontra a legfőbb ügyész, a katonai főügyész, a főügyész összehívja az alkalmazotti tanács megválasztása céljából az ügyészségi alkalmazotta­kat és az ügyészi tanács tagjainak megválasztása céljából az összügyészi értekezletet, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézetnél működő alkalmazotti tanács megválasztása céljából pedig az intézet igazgatója e határ­időn belüli időpontra összehívja az intézet alkalmazottait; d) kilencven napon belül az alkalmazotti tanácsok de­legálják az Országos Tanácsba a tagokat. (3) A törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek va­lamely kérdésben az alkalmazotti tanács (Országos Ta'­nács), illetőleg az ügyészi tanács egyetértését vagy véle­ménynyilvánítását kívánják meg, az említett testület meg­alakulását követően kell alkalmazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom