Központi intézkedések; Belügy, közigazgatás; Egészségügy; Építésügy

Belügy, közigazgatás - A tanácsi szervek ügyiratkezeléséről - határozat és végrehajtási utasítás. • 1963.12.19 [1028/1963. (XII. 17.) Korm. sz. határozat<CR>5/1963. (T K 78.) K E sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1963/78.]

tünteti fel az ügyiraton az ügyintéző jelzését. A szakigazgatási szerv vezetője fenntarthatja azt a jogát, hogy az ügyintézőt akkor is maga, vagy megbízottja jelölje ki, ha az előző iratok vonatkozásában ez már megtörtént. (3) Osztott iktatás esetén a szakigazgatási szerv vezetője, illetőleg ennek megbízottja a küldemények felbontásával egyidejűleg köteles kijelölni az ügyintézőt és a küldemény iktatására ezek után kerülhet sor. E szabály alól kivétel, ha az ügyfél a beadványát személyesen adja be. [6. § (3) bekezdés]. (4) Ha az ügyiratra más — a szervezeten belül működő — szakigazgatási szerv hatáskörét jegyezték fel, akkor központi iktatás esetén a téves bejegyzés megsemmisítésének szabályai szerint át kell iktatni az iratot az illetékes szakigazgatási szerv iktatókönyvébe. Ilyen esetben a beérkezés kelteként az átiktatás keltét kell bejegyezni. Osztott iktatás esetén az iktatókönyvi bejegyzés megsemmisítése helyett a „kezelési feljegyzések" rovatba kell bejegyezni az illetékes szakigazgatási szerv nevét és az átadás napját, majd az iratot átadókönyvvel kell továbbítani. (5) Az iktatókönyv ..Ügyintéző neve (jelzése)" című rovatába az ügyintéző családi nevének rövidített jelzését kell bejegyezni. Az iktatókönyv fedelének belső részén fel kell tüntetni, hogy a jelzések mely ügyintézőket jelentik. (6) Az ügyintéző bejegyzése után az átadás napját, majd emelkedő számsorrendben az ügyiratok iktatószámát az ügyintézők munkanaplójába be kell írni. A soronkívüli intézkedést igénylő ügyiratokat azonnal, a többit pedig az iktatás napján, de legkésőbb a következő munkanapon, a munkaidő kezdetén kell munkanaplóval a kijelölt ügyintézőhöz továbbítani. Az ügyirat további adatait szükség szerint az ügyintézők jegyzik be a munkanaplóba. (7) A végrehajtó bizottság elnöke elrendelheti, hogy az ügyintézők munkanaplóit ne a központi iktatóiroda kezelője, hanem az érdekelt szakigazgatási szerv vezetője által megbízott személy vezesse. Ez esetben a központi iktatóiroda az iratok iktatása után átadókönyvvel továbbítja azokat^ az illetékes szakigazgatási szervnek. E módszer alkalmazása esetén a munkanaplók vezetésével megbízott személy naponta közli a központi iktatóirodával az átvett ügyiratok intézőinek nevét. IV. FEJEZET A KIADMÁNYOZOTT IRAT KEZELÉSE 20. § Kiadmányozás (1) Az írásbeli intézkedés aláírására (kiadmányozására) jogosult személy az intézkedés tervezetét keltezéssel aláírja. Ha az intézkedés tervezetét nem a kiadmányozásra jogosult személy készítette, a kiadmányozó csak az ügyintéző kézjegyével (szignójával) ellátott tervezetet írhatja alá. (2) Az intézkedés tervezetét a kiadmányozásra jogosult személy csak sajátkezűleg írhatja alá, erre a célra névbélyegző nem használható. (3) Azt a tervezetet, amelynek alapján készített kiadványt nem sajátkezű aláírással kell kiadni, a kiadmányozás során névaláírás előtt „K" jelzéssel kell ellátni; a kiadványra pedig a név után „sk" jelet kell tenni. Ha a kiadmányozó a kiadványt sajátkezűleg kívánja aláírni (pl. külföldi továbbításra szánt kiadvány), ezt a körülményt a tervezet aláírásakor „Kh" betűkkel jelzi. (4) A tervezeteket, ha az célszerű, ügyintézőlapon is el lehet készíteni. Az ügyintézőlap első oldalára feljegyezhető minden kiadói utasítás és az ügyintézőlap egyúttal az Írásbeli intézkedések irattári példányául 'is szolgálhat. 21. § A kiadvány tisztázata (1) A tisztazatokat általában gépíró készíti el. Ha célszerű, a kiadvány tervezetét és tiszta/a tát egyszerre is el lehet készíteni. (2) A leírásnál figyelembe kell venni, hogy a tisztázat milyen célt szolgál. Hosszabb ideig használatban maradó tisztázatot (szerződés, engedély stb.) tartósabb és jobb minőségű papírra kell leírni. (3) A tisztázatot az anyag- és munkaidő takarékosság szem előtt tartásával, a szükséges méretű, szabványos alakú papíron, írógéppel vagy sokszorosítással kell elkészíteni. Minden esetben félíves, jó minőségű papíron kell elkészíteni azt a kiadványt, melyet külföldre küldenek. (4) A tisztázat bal felső részén — az alábbi sorrendben — fel kell tüntetni: — a szakigazgatási szerv nevét; — címét: — távbeszélő számát, postafiók számát; — az ügyintéző nevét (ha nem azonos a kiadmányozóval); — az ügyintéző esetleges külön távbeszélő (mellékállomás) számát végül — az ügyirat iktatószámát. (5) A szakigazgatási szerv vezetője egyes ügyek vagy ügycsoportok tekintetében — az 1957. évi IV. törvény hatálya alá tartozó eljárásban hozott határozatok kivételével — elrendelheti, hogy az ügyintéző nevét a tisztázatra ne vezessék rá. (6) A tisztázat jobb felső részén a kiadvány tervezetnek megfelelően— az alábbi sorrendben — fel kell tüntetni— a tárgyat; — a mellékletek számát;