Központi intézkedések; Belügy, közigazgatás; Egészségügy; Építésügy

Egészségügy - Az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek iratkezelési szabályzatának elkészítéséről. • 1971.09.06 1971.11.15 [30/1971. (Eü. K. 17.) Eü. M. sz. utasítás = Egészségügyi Közlöny 1971/17.; helyesbítés: Egészségügyi Közlöny 1971/22.]

— biztonságos őrzését, — rendszerezését. — selejtezését, — levéltárnak történő átadását szabályozza. Keletkezésüket tekintve ügyiratnak minősül: — minden írott szöveg, — számadatsor, — térkép, — tervrajz, a) amely valamely állami szerv működésével, il­letőleg személy tevékenységével kapcsolatban bár­milyen anyagon, alakban és bármely eszköz fel­használásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyv jellegű kéziratokat; b) a gépi adatfeldolgozás útján rögzített adatok (röntgen- és mikrofilmfelvételek). Az iratkezelés szervezete Az iratkezelés szervezete lehet: a) központosított, b) osztályokra vagy más szervezeti egységekre tagolt, c) vegyes rendeltetésű. A központosított kezelőiroda esetében a szervek­hez beérkező ügyiratok átvétele, bontása, elosztá­sa, nyilvántartásba vétele, postázása és irattározá­sa egy helyen történik. Osztályokra vagy más szervezeti egységekre ta­golt egységeknél elhelyezett kezelőirodák esetében az iratok átvételét, postabontást és elosztást egy központi postaelossztó végzi, míg az összes ügyira­tokkal kapcsolatos kezelői munkát a szervezeti egységeknél elhelyezett kezelő irodákon végzik. Ebben az esetben a szervezeti egységek kezelői kü­lön-külön nyilvántartó (iktató) könyvet kötelesek vezetni. Vegyes rendeltetésű szervezeti megoldásnál részben a központi elosztó-továbbító, illetve nyil­vántartó irodán, részben pedig a szervezeti egysé­geknél végzik az iratkezelői munkát. Az iratkezelési szervezet kialakításánál a szerv ügyköreinek legjobban megfelelő formáját alkal­mazza. A tagolt szervezeti megoldás esetében a kezelő­irodák részére éves nyilvántartási (iktatási) szám­keretet kell adni (pl. 1—1000-ig, 1001—1500-ig és 1501—2500-ig). A szerv ügyiratkezelésének és irattárának irá­nyításával és ellenőrzésével vezető állású, az irat­kezelési és irattári feladatok ellátásával középisko­lai végzettségű és megfelelő gyakorlattal rendel­kező személyt kell megbízni. Irattári terv A szerv működésével kapcsolatban keletkezett iratanyag rendszerezése irattári terv alapján törté­nik. Az iratkezelésért felelős vezető állású személy készíti vagy készítteti el. Az irattári tervben rendszerbe kell foglalni a szerv által ellátott ügyköröket, és az iratokat az így kialakított tételek szerint kell kezelni. Az ügy­körök csoportosítását a szervezeti felépítés figye­lembevételével úgy kell kialakítani, hogy ez az ügyvitel gyakorlati érdekeit jól szolgálja, s az ira­tok selejtezését is megkönnyítse. Az egyes irattári tételeket — az ügyviteli igé­nyeknek megfelelően — további csoportokra lehet bontani (pl. ha egy csoportban évente 200-nál több irat keletkezik). Az iratokat időrendi, helymegjelö­lési vagy a személynevek betűsoros rendjében le­het tovább csoportosítani; elképzelhető az iratok jellegéhez igazodó további tagolás is. Kórházak, klinikák és járóbeteg-ellátó intéze­teknél a tételszám és az irattári tervek megállapí­tásánál célszerű a tételszámokat osztályokra lebon­tani. Az ezen belüli nyilvántartáshoz célszerű tár­gyanként és személyenként szoros betűsoros sor­rendben bontva tárgy- és névmutatót alkalmazni. Az irattározáshoz karton- vagy fóliatasakot kell használni, amelyre nyilvántartásba vételkor (ikta­táskor) a tételszámot rá kell írni. Minden — a vizs­gálattal kapcsolatos — anyagot ide kell begyűjteni, és együttesen irattározni. A tételek gyarapítása iránt év közben esetlege­sen felmerülő igényekre tekintettel az irattári tervben minden ügykör csoport végén szabad té­telszámokat lehet és célszerű hagyni. A kialakított irattári tételeket a rendszerben el­foglalt helyüknek megfelelő számjelzéssel kell el­látni. Az irattári tételt (csoportot) úgy kell kialakí­tani és meghatározni, hogy az ahhoz tartozó iratok a kiselejtezés határideje szempontjából azonos ka­tegóriát alkossanak. Az irattári tervben kell meghatározni, hogy mely tételek iratai nem selejtezhetök, illetve ügy­viteli érdekből azokat meddig kell megőrizni, vala­mint a nem selejtezhető (végleg megőrzendő) téte­lek levéltárba történő átadásának idejét is. Az irattári tervben a számvitel bizonylatai rend­jére vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. Az irattári terv szerinti tételszámot az ügy elő­adója tartozik rávezetni az ügyirat meghatározott helyére (bal alsó sarkára vagy az iktatóbélyegző lenyomata alá). Az irattári tervbe fel kell venni olyan iratfélesé­geket is, amelyek nem kerülnek az általános sza­bályok szerint nyilvántartásba, illetve amelyeket nem helyeznek a szerv irattárába, hanem attól el­különítve kezelnek (pl. illetményszámfejtéssel, gazdasági műveletek könyvelésével kapcsolatos kartonok stb.). Az irattári tervben az ilyen iratok őrzési helyét külön fel kell tüntetni. Ezekre az ira­tokra az irattári terv megfelelő tételszámát legké­sőbb akkor kell feljegyezni, amikor az irat a szerv­nél végleges őrzési helyére kerül. Az irattári terv a jelen mintaszabályzat alapján készítendő iratkezelési szabályzat melléklete. Egy példányát, illetve megfelelő részét (fejezetét) a nyilvántartó könyvbe be kell kötni. A szerv ügykörében vagy szervezetében bekö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom