Központi intézkedések; Belügy, közigazgatás; Egészségügy; Építésügy
Egészségügy - Az Egészségügyi Minisztérium és közvetlen felügyelete alá tartozó országos jellegű intézmények, intézetek és vállalatok iratainak megőrzéséről és selejtezéséről. Melléklet: 3 ügykörjegyzék. • 1952.02.11 [Egészségügyi Kiadó. Bp. 1952. 32 p.]
a) A közület szervezetére, működésére, fejlődésére és ügykezelésére vonatkozó alapvető fontosságú adatokat tartalmazó iratokat, b) politikai, gazdasági, tudományos, történeti, vagy művészeti szempontból értékes iratokat, c) műszaki leírásokat, műszaki gyártási és gyári terveket, d) az 1867. évben vagy azt megelőző időben keletkezett iratokat, e) az 1919. és 1944—45. évben keletkezett iratokat, f) az 1944. előtt keletkezett bizalmas iratokat, g) az irattárakban őrzött közlevéltári anyagot képező iratokat, h) a népi bizottságok iratait, i) azokat az iratokat, amelyeket a jelen rendelet mellékletei „nem selej tezhetők"-nek minősítenek, végül j) mindazokat az iratokat, melyek munkásmozgalmi, parasztmozgalmi, általában politikai jellegű adatokat tartalmaznak. Ide tartoznak a különböző politikai pártok, egyesületek, tömegszervezetek stb. politikai jellegű megmozdulásával (gyűlések, tüntetések, sztrájkok, bérmozgalmak stb.) kapcsolatos iratok, hangulat jelentések. 3. Az egyes osztályok és tételek átvizsgálása után a továbbra is őrzendő ügyiratokat az iratcsomagban újra el kell helyezni, a selejtezésre kiválasztott ügyiratokat pedig külön kell gyűjteni. Az ügyiratoknál talált idegen ügyiratokat helyükre kell helyezni; az elintézetlen ügyiratokat az illetékes osztálynak, más hatóság iratait pedig jegyzék mellett további intézkedés végett a selejtezési felelősnek kell bemutatni. A kiselejtezendő ügydarabokból kiemelt és a felekre értéket jelentő okmányokat (iskolai- stb. bizonyítványok és egyéb személyi természetű okiratok) a bizottság évek szerint külön jegyzékbe foglalja és megőrzés végett az irattárosnak adja át. 4. A selejtezési művelet folyamán az egyes iratokat tartalmi elbírálásánál felmerülő kétely esetén a kiküldött levéltári szakértő véleményének meghallgatásával a selejtezési felelős, kivételes esetekben az intézmény vezetője (minisztériumban az osztályvezető) dönt. 5. Az átvizsgált és kiselejtezésre kijelölt iratokat a selejtezés ellenőrzéséig abban a sorrendben kell ideiglenesen megőrizni, amint azok eredeti iratcsomójukban kezeltettek. 6. Az irat kiselejtezésének megtörténtét az irattározás befejezésére használt kezelőkönyvben, illetőleg nyilvántartó lapon az irat iktató száma mellett „kiselejtezve" szó és a kiselejtezés évének bejegyzésével fel kell tüntetni.