Központi intézkedések; Belügy, közigazgatás; Egészségügy; Építésügy

Belügy, közigazgatás - A tanácsi szervek ügyiratkezelésének szabályairól szóló 8/1973. (TK. 51.) MT TH sz. utasítás módosításáról és egységes szövegéről. Melléklet: 4 db iratminta. • 1982.03.04 [1/1982. (TK. 5.) MT TH sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1982/5.]

tüntetésével grafit ceruzával kell bejegyezni. Tizenöt napnál rövidebb határidő nyilvántartása az iktató részére nem írható elő, illetőleg rövidebb határidő esetében az iktató az intézkedés továbbítása után az iratokat az ügyintézőnek visszaküldi. (2) A határidős ügyiratokat a kitűzött határnapok szerint elkülönítve, határidős irattartókban vagy határidős szekrényekben, a számuk sorrendjében kell kezelni. (3) Ha a válasz a kitűzött határidőre vagy a határidő lejárta előtt beérkezik, az ügyiratot a határidős ügyiratok közül ki kell emelni, és a határidő feljegyzést az iktatókönyv „Határidő" rovatában ceruzával át kell húzni. (4) A határidő lejárta előtti napon azt a határidős ügyiratot, amelyre válasz nem érkezett, ki kell emelni a határidős ügyiratok közül. Ha az ügyiraton (előadói íven) sürgetésre vonatkozó utasítás szerepel, a kezelő a rendszeresített nyomtatványon a válaszadásra megállapított újabb (legfeljebb 10 napos) határidő feltüntetésével az elintézést megsürgeti. Ezután az iktatókönyv „Határidő" rovatában az elmulasztott határidőt ugyancsak áthúzza, és helyette bejegyzi az újabb határidőt. Az ügyiratot ezután az újabb határidőnek megfelelően a (2) bekezdés szerint kezeli. Ha a kitűzött újabb határidőn belül sem érkezik válasz, az ügyiratot munkanaplóval az ügyintézőhöz kell továbbítani. Ha a kezelő nem sürgetésre kapott utasítást, az ügyiratot a határidő lejárta után munkanaplóval továbbítja az ügyintézőhöz. (5) Irattárbatétel előtt valamennyi határidő-bejegyzést ki kell radírozni. Irattári kivezetés 20. S (1) A határidő kitűzése nélkül kiadmányozott olyan ügyiratokat, amelyeknek a kiadványait már továbbították, vagy amelyeknek — egyéb írásbeli intézkedés nélkül — az irattározását elrendelték, irattárba kell helyezni. Az' irattárba helyezést az iktatókönyv „Irattár kelte" rovatában a hónap (római szám) és nap (arab szám) bejegyzésével kell feltüntetni. Irattárba helyezés napjaként mindig a postázás napját, illetőleg az irattározási utasítás keltét kell feltüntetni. Kivezetéssel egyidejűleg az előadói ívről az iktatókönyvbe be kell jegyezni áz irattári jelet (21. §).. (2) Az Áe. hatálya alá tartozó eljárásokban hozott első fokú határozatok —• ha jogszabály nem írja elő — jogerősítést nem kívánnak, ezért a határozat meghozatalát, elküldését követően az iratokat irattárba kell tenni. Jogerő beállta utáni végrehajtási, teljesítési, érvényességi stb. határidő esetén is irattárba kell helyezni az iratokat és csak az irat tárgyára számára utaló jelzést (iratpótlót) kell határidős nyilvántartásba tenni.' Azoknál az ügyeknél, amelyekben igényt ismer el a hatóság (pl. lakásügyek) és ezt a tényt nyilvántartásba veszi, az iratokat általában csak a teljesítéskor kell az irattárból szerelni. (3) Irattárba helyezés előtt az iktató köteles az ügyiratot átvizsgálni annak megállapítása végett, hogy a kezelési utasításoknak, illetőleg a kezelés szabályainak megfelelő módon eleget tettek-e; az esetleges mulasztást pótolni kell. Irattári jel 21. § (1) Az ügy típusát, az iratok ágazati hovatartozását, továbbá az irat selejtezhelőség szerinti minősítését irattári jel mutatja, amely egyúttal meghatározza az irat irattári helyét is. (2) Az irattári jel összetevői: ügykör.szám az ügy típusát; ágazati betűjel az ágazati hovatartozását; selejtezési csoportszám a selejtezhetőségét, illetőleg annak idejét mutatja. (3) Az • irattári jelet a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 2/1931. (TK. 10.) MT TH sz. utasításával kiadott hatásköri jegyzéke alapján kell meghatározni. Azokban az ügykörökben, amelyekben a selejtezési idő öt évnél hosszabb vagy nem selejtezhető az irat,, de az ügy jellegénél fogva nem igényli a hosszú idejű tárolást (pl. nem teljesített építési, kisajátítási, ipari kérelem vagy áttétel, hivatalos iratok továbbítása, felsőbb szerv sokszorosított értesítése), a szükséges tárolási időnek megfelelő selejtezési jellel (lehetőleg l-essel) a 20-as ügykörszámon kell irattárba helyezni. (4) A szerv csak az irattári tervben részére biztosított, a saját ágazatának megfelelő betűjelet alkalmazhatja. A községi, továbbá azon szerveknél, amelyeknél részben vagy teljesen összevont szakigazgatási szerv intézi az ügyeket, az iratok irattári jelének meghatározásánál az ügyirat tárgyának megfelelő ágazat betűjelét kell alkalmazni azzal, hogy az irattári terv általános részében meghatározott valamennyi ügykörnél községben, járási hivatalnál a titkársági 'jelként alkalmazott „U" betűt, más tanácsi szerveknél' az összevont szakigazgatási szervnél alkalmazott bármely (de az adott tárgyra vonatkozóan mindig azonos) ágazati betűjel alkalmazható (pl. városgazdálkodási osztálynál lehet = „N", „T"). Az irattári terv általános részének 15. ügykörcsoportján belül tárolt „Szolgálati használatra" jelzésű iratok selejtezési jelét az irattári terv különös részében feltüntetett azonos tárgykör jele alapján kell meghatározni. (5) Az olyan ügyiratok esetében, amikor az eljárás során több intézkedést kell tenni és ezek iratainak önálló irattári jelük van, a jelet a tárgy-