Központi intézkedések; Belügy, közigazgatás; Egészségügy; Építésügy

Belügy, közigazgatás - A tanácsi szervek ügyiratkezelésének szabályairól szóló 8/1973. (TK. 51.) MT TH sz. utasítás módosításáról és egységes szövegéről. Melléklet: 4 db iratminta. • 1982.03.04 [1/1982. (TK. 5.) MT TH sz. utasítás = Tanácsok Közlönye 1982/5.]

(2) Az irat expediálása előtt, az iktatónak (ha a szakigazgatási szervtől nem lezárt borítékban kapja a kiadványt) ellenőriznie kell, hogy az ik­tatószám és a címzés a kiadmányozott tervezeten levővel, a keltezés a kiadmányozás keltével azo­nos-e. Az aláírt, illetőleg hitelesített és bélyegző­lenyomattal ellátott kiadványhoz a kezelői uta­sításban előírt mellékleteket csatolni kell, továb­bá végre kell hajtani minden kiadói utasítást. A felsőbb fokú, illetőleg a bírósági vagy ügyészségi szervekhez az iratokat időrendi sorrendbe össze­rakva kell megküldeni. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik az ügyfél által becsatolt eredeti okiratokat — kére­lem esetén a hiteles másolatban becsatolt okira­tokat is — az eljárás befejezése után vissza kell küldeni. (4) Az előző bekezdésekben felsorolt feladatok elvégzése után az előadói ív „Exp." jelzésénél fel kell jegyezni a továbbítás keltét. Ez akkor is az iktató feladata, ha a kiadványt zárt borítékban kapja a szakigazgatási szervtől. (5) A küldeményeket a továbbítás módja sze­rint kell csoportosítani (posta, külön kézbesítő stb.). Postai továbbítás esetén a posta által ren­delkezésre bocsátott feladókönyvet kell használ­ni. Ez esetben közönséges, expressz, ajánlott, ex­pressz-ajánlott, csomag és utalvány küldemények szerint is csoportosítani kell. A postai' feladó­könyvbe a közönséges küldeményeket csak a da­rabszám megjelölésével; a többi küldeményt pe­dig egyenként kell bejegyezni. (6) A határozatokat az Áe. 45—47. §-aiban, il­letőleg a hivatalos iratokat a 43./1953. (VIII: 20.) MT sz. rendeletben meghatározott szabályok sze­rint kell kézbesíteni, kihirdetni, közölni. (7) A küldeményeket még az átvétel napján, szükség esetén naponként többször is továbbítani kell. Szerven belül is az iktató útján, kézbesítő­vel kell továbbítani a küldeményeket vélemé­nyezés, javaslattétel esetén, kivéve, ha az ügyin­tézők azt rövid úton, egymás között anélkül szer­zik be, hogy az irat a megkeresett szervnél ma­radna. (8) ' Az iratok külföldre továbbítására az Áe. 12. §-ának rendelkezése irányadó. A kiadvánnyal együtt fel kell terjeszteni a nemzetközi válaszdíj­szelvényt, továbbá jelezni kell, ha a küldemény külföldi pénzt tartalmazott. Az igazolások, ható­sági bizonyítványok közül azokat, amelvek munka­viszonnyal kapcsolatosak, a SZOT Társadalom­biztosítási Főigazgatóságához, vagyoni jellegű adatokat tartalmazókat a Pénzintézeti Központ­hoz (külön kérésre a Magyar Nemzeti Bankhoz, Általános Értékforgalmi Bankhoz), minden más iratot az ágazat szerint illetékes minisztériumhoz (országos hatáskörű szervhez) kell felterjeszteni. Az ágazatba nem sorolható egyéb és igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerv által készí­tett, előzőekben nem jelzett kiadványokat a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatalához kell felterjesz­teni. Valamennyi iratfajtát a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazga­tási szerve útján kell felterjeszteni. Visszaérkezett küldemények 17. § (1) A visszaérkezett, egyenként bejegy­zett küldemények folyószámát a feladókönyvben feltűnően be kell keretezni, és mellette fel kell tüntetni a visszaérkezés napját. (2) Az iktató köteles a visszaérkezett külde­ményt és a kapcsolódó ügyiratot a munkanaplóba való bejegyzés után soron kívül bemutatni az ügyintézőnek. A küldemény ismételt kézbesítésé­nek megkísérlését a 16. § (4) bekezdésében előírt módon, a korábbi feljegyzést követően, fel kell tüntetni. A cím felkutatását minden lehetséges módon meg kell kísérelni (pl. helyi népességnyil­vántartás, Állami Népességnyilvántartó Hivatal, egyéb azonosító adatok esetében a Központi Lak­címhivatalnál: Budapest IX., Vaskapu &, 30'b.). Ha a küldemény — az ügyintéző által megálla­pítottan — cím hiánya vagy egyéb ok (pl. az ügyfél halála) miatt nem kézbesíthető, a boríték­ra fel kell jegyezni a kézbesítés elmaradásának okát és a feljegyzés keltét, majd a kiadványt borítékával együtt — amennyiben egyéb intézke­dés pl. ügygondnok kijelölése nem szükséges — irattárba kell tenni, Az ismételten megkísérelt kézbesítés során a kiadványon feltüntetett eset­leges határidőt módosítani kell, majd a „Kezelési feljegyzések" rovatba be kell jegyezni az újabb postára adás keltét. V. FEJEZET EGYÉB BEJEGYZÉSEK AZ IKTATÓKÖNYVBE Kezelési feljegyzések 13. § Az iktatókönyv „Kezelési feljegyzések" rovatába csak a legszükségesebb feljegyzéseket szabad bejegyezni. Ilyenek pl. a csatolás jelzése és az ügyirat eredetben- történő elküldését jelző utalás (Er.'félnek, bíróságnak VIII. 18.) Ideigle­nes bejegyzéseket- (pl. belső kézbesítéssel kinek adták át az iratot) grafit ceruzával lehet beje­gyezni, amit azonban — ha már időszerűtlen — ki kell radírozni. Határidőnyilvántartás 19. § (1) Határidő meghatározásakor az ügyira­ton (előadói íven) előírt időpontot az iktatókönyv „Határidő" rovatába a kitűzött hónap és nap fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom